Erika
1976. Párizs.

Egy júniusi napon egy fiatalember utazik a párizsi metrón, amikor is megakad a szeme egy ismerős arcon. Nem ismeri őt, de ez az arc már korábban visszaköszönt egy gyermekkori történelemkönyvből. Akkor is feltűnt neki, akkor is érdekelte, ki lehet ez az ember.

Többet szeretne róla megtudni, a kép hátterét, eredetét szeretné mindenáron megismerni. Nyomába szegődik, végül túllendül bátortalanságán és megszólítja.

Pár napot együtt töltenek, mialatt a fiatalember figyel, jegyzetel, issza magába Oszján történetét. Merthogy róla van szó, ő a főszereplője a történetnek. Oszján rendkívül értelmes, ambíciózus arab fiatalember, aki apja akaratának ellenére nem ellenállónak, hanem orvosnak készül. Szinte már az volt az érzésem, hogy mindegy milyen ellenálló, csak ellenálló legyen. Ő ez ellen kézzel-lábbal hadakozik, de a sorsát nem kerülheti el.

Bár véletlenül, de beszervezik a francia ellenállás csapatába. Baku álnéven teljesíti a megbízásokat, nem is rosszul, hiszen hőssé kiáltják ki! "Munkája" során megismerkedik Clarával, aki érdekességképpen zsidó származású.

Szerelmük mindent elsöprő! A házassággal, sőt a gyermekvállalással sem várnak sokáig.

"Soha nem csókoltam meg úgy Clarát, de még csak a kezét se fogtam meg úgy, hogy azt éreztem volna: ilyen már volt, ezen már túl vagyunk. Sosem éreztem, hogy túl volnánk a szerelmen. Igenis ép és hiánytalan maradhat a szeretet, a szerelem. Hónapokon, éveken át. Nem olyan hosszú az élet, hogy beleunna az ember."

Sajnos rövid időn belül a háború kíméletlenül szétválasztja őket, Oszján azt sem tudja, egészségben, biztonságban megszületett-e gyermeke. A tudattalanságba, távolságba lassan beleőrül, emiatt hosszú évekig elmegyógyintézetbe kényszerítik, ahol gyógyszerekkel tompítják érzékeit, így még amikor segíthetne is magán, képtelen azt megtenni.

A hosszú eltöltött évek után remény csillan fel. Lánya, Nadia látogatja meg titokban. A látogatásnak egyetlen, de nagyon is sorsfordító következménye, hogy Oszján erőt vesz magán, a gyógyszereket nem szedi be többé, így készül a szabadulásra.

Szép és mindenképpen érdekes történet a zsidó-arab ellentétről, kultúráról, illetve barátságról, mert ugye itt sem minden fekete vagy fehér.

A hírekben mindig csak az ellentétekről, a háborúról, egymás irtásáról van szó, de közben hétköznapi emberek élete folyik/folyna a megszokott mederben. Szerelmek szövődnek, barátságok köttetnek, és ez nem szólhat a faji-, nemzeti hovatartozásról. De mi van akkor, ha mégis szó szerint mindent ez határoz meg? Vajon túléli szerelmük a szinte egész élethossznyi szenvedést?

5/5

Európa Könyvkiadó, Budapest, 1998
Fordította: Bognár Zsuzsa
Eredeti cím: Les Échelles du Levant
233 oldal
Erika
Eric Sanderson egy nap emlékezetkiesésre ébred. Fogalma sincs, hogy ki is ő valójában, teljes személyiségét elvesztette. Egyik kiindulópontja első Eric Sanderson, azaz önmaga korábbi üzenetei, melyek utasításokat, útmutatásokat tartalmaznak.

De ott van Dr. Randle, a terapeuta is, aki látszólag szintén segíteni szeretne. Kire hallgasson? Kinek az útmutatásait kövesse, hogy megtalálja újra önmagát.

Vagy inkább Dr. Odorus nyomába kéne eredni, akihez csak gondolat-, fogalomtöredékek vezetnek?

A történetben végigizgulhatjuk menekülését, csatáját a ludoviciátorral, a kézzelfoghatatlan gondolathallal. Ez a lény falta fel mindenestül a személyiségét, gondolatait, emlékeit, fogalmait. Visszaszerezhető a régi élete? Hiszen az ellenség semmivel sem veszélytelenebb egy igazi cápánál.

Szerelmi szálat is nyomon követhetünk a könyvben. A társ, a segítő a fiatal lány, Cserkész, aki talán az első Eric életéből való lánnyal azonos???

Szívesen megnézném a már készülőben lévő filmet.

Bár nem az én műfajom, jobban szeretem a földhöz ragadtabb történeteket, Ettől függetlenül magával ragadott, sodródtam vele. Együtt izgultam Eric-kel, hogy időben beállítsa a diktafonokat a ludoviciátor ellen. A fülszövegben szereplő pszichothriller meghatározást kicsit túlzásnak tartom.

A könyvért köszönet Borostyánnak és a Geopen Kiadónak!

4/5

Geopen Kiadó, 2007
Fordította: Komáromy Rudolf
Eredeti cím: The Raw Shark Texts
477 oldal
Erika
Köszönöm a "labdát" Szeee-nek és Csengának!
Az orosházi Justh Zsigmond Városi Könyvtár október 9-én könyves napot szervez mindenféle fincsi programmal. Egy játék is tartozik a programhoz, amely itt található. Mi jut eszetekben az alábbi öt szóról?

  1. olvasás: kockás pléd, tea-kakaó, gyertya, hintaszék, új világ, repülés, álmodozás
  2. kortárs magyar irodalom: ismeretlen, szokatlan, szeretném
  3. e-könyv: nem érdekel
  4. könyves blogok: rengeteg, nevetés, újabb költekezés
  5. könyvtár: munkahely, skótkockás szoknya, befőttes gumi, pszt, morc arc, egyébként jó lenne
Ti mire asszociáltok, ha ezeket a szavakat látjátok? Pöfivonat, Judit, Stippistop, Picurka13
Nem mellesleg nyerni is lehet, ha részt vesztek a játékban!
Erika
Jennifer Darvey gyermekként egy repülőgép szerencsétlenség túlélőjévé válik. Szülei a balesetben meghalnak, igencsak rejtélyes körülmények között. Bár Jennifernek amnéziája lesz, mégiscsak nekivág felkutatni a titkokat, még az alvilágba is beépül a rejtély leleplezése érdekében, mivel merényletre gyanakszik.

A lányt nagyapja "óvja" a háttérből, testvére szeretne segíteni neki, szerelme szeretne mellette állni, de ő minden segítséget, támogatást elutasít.

Hazudnék, ha azt írnám, hogy értettem a könyv lényegét, de ez mostanában nem volt ritka nálam! :-) Ismét vállalom, hogy esetleg velem van a gond, de egyszerűen nem tudtam eligazodni a keszekusza gondolatok, mondatok, történések, események között. Nem egyszer fordult elő a könyv olvasása közben, hogy azt sem tudtam, hirtelen hogy kerültünk oda ahova. Érzésem szerint ez nem a könyv fordulatossága miatt volt... Egyszerűen kínlódtam, rágtam az agysejtjeimet, hogy megérthessem a lényegét, megragadjam a könyv szépségét. Nem sikerült! :-(

A könyvért köszönet Pöfivonat-nak és a Novum Kiadónak!

1,5/5


Novum Kiadó, Sopron, 2010
192 oldal
Erika
Adott három férfi. Giovanni Smerlando feleségével él tökéletes boldogságban szép nápolyi otthonukban. Minden területen sikeresek. Nincs hiba sem a munkában, sem a kapcsolatukban, semmiben. Már-már meseszerű. Elképzelhetetlen, hogy bármi belerondítson ebbe az idilli állapotba. Vagy mégis?

Leone Vita nyugalmazott felügyelő a másik szereplőnk, akinek szintén nagy jelentősége van a történetben. 40 év múltán remény csillan fel egy régmúlt gyilkosság megoldásával kapcsolatban. Vajon mi kerülte el annak idején a figyelmét, mi az az apró mozzanat, ami akkor segítette volna a bűntett felderítésében?

Pietro Flutto pedig a piti kis zsaroló, aki birtokában van minden információnak. Ennek fejében reméli a meggazdagodást. Tervei között szerepel eladni ezeket a tényeket tetemes summáért. Sikerül vajon neki?

Elolvasása esetén megtudhatjuk, hogyan is kapcsolódik össze a három férfi élete. Az túlzás, hogy érdemesnek tartom, de hátha felkeltette a kíváncsiságot.

Kifogtam pár könyvet egymás után, amik rettentő zűrzavarosak voltak számomra. Talán még ez a sztori az, aminek legalább vezérfonala volt, de szerintem rendkívül igénytelenül megírt könyv ez is.

Lehet, hogy rosszkor, rossz időben találtak meg ezek a típusú könyvek. Nem tudom. De ezzel a könyvvel sem tudtam sok mindent kezdeni. Hát itt voltak a helyesírási hibák... Ilyet én még nem láttam. Gyakorlatilag egy épkézláb mondattal nem találkoztam a könyvben. Szinte csak a mondat elején nem voltak vesszők. Olyan érzésem volt, mintha valami gép által összeállított szöveget olvasnék. Ha még le is számítom a rettentő sok helyesírási hibát, akkor sem tudnék túl pozitívan nyilatkozni róla.

A könyvért köszönet Pöfivonat-nak és a Novum Kiadónak!

2,5/5

Novum, Sopron, 2010
302 oldal
Erika
Igazából nem tudom, mi fog kikerekedni az értékelésemből, mert nem mondhatnám, hogy 100%-osan megértettem a történetet, sőt...

A könyv elején Bill bácsiról olvashatunk pár oldalon keresztül, akinek az élettörténete le is játszódik ez alatt a tetemes mennyiségen belül. Bill bácsi mindene az adakozás, fő életművének egy árvaház létrehozását tartja. Itt az ő szerepe le is zárul, nem is értettem, mi volt a lényege. Nem mintha a könyv egyébkénti lényegét érteném.

Bill bácsi megismerkedik egy fiatal orvossal, Arthurral, akiben az utódját látja. Később ő lesz az intézmény igazgatója. Itt sem ragadtunk le sokáig, hiszen színre lépett Alex, Arthur fia, aki szerelembe esik Lisával, a gyönyörű, fiatal lánnyal. A háború viszontagságai elszakítják őket egymástól. Évekkel később találkoznak, amikor is hatalmas meglepetéssel állnak szemben.

Szereplők tömkelege vonul fel az egész történetben, akik szerepét szintén nem nagyon értettem. Zavaros, kusza szálak folynak végig párhuzamosan, illetve keresztezve egymást a könyvben végig. Az egész történet egy katyvasz volt számomra, össze-vissza csapongó kitérőkkel.

Huhhh, nagy gondban vagyok. Nem szeretek lehúzni könyveket, de néha nem tehetek mást. Most is ilyen helyzettel állok szemben. Sajnálom az időt, amit rászántam az olvasására.

A könyvért köszönet Pöfivonat-nak és a Novum Kiadónak!

Rettentő nagy jóindulattal: 0,5/5

Novum Kiadó, Sopron, 2009
126 oldal
Erika
Gyönyörű szép történet az életről, annak szeretetéről, vidámságról, állatokról, barátságról, illatokról, érzésekről, szerelemről.

Felméri Kázmér egy igazi, szeretetreméltó csibész lókötő! Bár ezt a jelzőt ő kikéri magának. Felméri a jég hátán is megél, illetve éldegél. De a lényeg, hogy mindig vidáman, az élet napos oldaláról szemléli az eseményeket, amelyek egyébként a legtöbb esetben nem nevezhetők túl vidámnak.

Az Ő életének egy jó pár évét követhetjük nyomon a kétkötetes műnek ebben az első részében.

Nem mondom, hogy egyébként a mindennapokban szimpatikus lenne ez a figura. Gondolok itt a "nagy" munkaszeretetére, "megbízhatóságára" stb. De ez olyan kedves, életrevaló humorral van elénk tálalva, hogy haragudni nem lehet rá, csakis szeretni.

Egyéb sűrű elfoglaltságaim miatt nagyon lassan tudtam haladni a könyvvel, de amint leültem mellé, azonnal a sorok között éltem. Hihetetlen világba varázsolt el a szerző.

Kézzel tapinthatóan éreztem az erdő, fűrészpor illatát, a gomba ízét a számban, hallottam a malomkerékről lecsorduló víz hangját. Nem is beszélve, mennyire megcsodáltam volna élőben az állatkáival (a malac, a fürj, a nyuszt, Kati-a kecske, a csíz, a rigó) való rém aranyos kis párbeszédeit, részt vettem volna azok gondozásában is szívesen.

"A malac nekem szólt, Katalinnak szénát tettem félre a padláson, a nyusztnak gyümölcsöket, a fürjnek magokat, a rigónak meg lisztférgeket tenyésztettem nagyban, mert erősen fogyasztotta őket."

Magasról tesz a pléhpofákra, ezt nyíltan vállalja és ki is nyilatkoztatja. Ebből természetesen sok baja is származik, de mindezek után is fütyül a gondokra. Amolyan Füttyös Gyuri! Imádtam!

"A fapofák szerint az élet szörnyű nagy dolog, tisztelni kell. Lábujjhegyen kell járni benne, mint a templomban. Vannak igék, amiket lesütött fejjel illik fogadni, és szent kötelességek, amiket csak iszonyú fapofával lehet teljesíteni. A fapofa úgy hozzátartozik a nagy ceremóniához, mint kutyához a bolha. Sok ilyen kötelességtudó fapofa vert a fenekemre, mert elfelejtettem lekushadni rozzant igéik előtt, és mert szabályellenesen elvakkantottam magam unalmas ceremóniáik alatt. Sokszor neveztek ki léha pimasznak, mert kibontottam igéik és fogalmaik üres hasát, mint kíváncsi kölykök a pléhkatonájukat. A felbontott hasak kongottak a tartalmatlanságtól, a fapofák elfelejtettek nekik enni adni."

Igazi, hamisítatlan érték!!!

A második kötet A megnyugvás ösvényein címmel jelent meg.

Minden eddigi kedvenc elé ugrott!

Egyértelműen: 5/5***

Helikon Kiadó
361 oldal