Erika
Nehezen jutok szóhoz ezután a könyv után. Egyfelől számomra tökéletes volt, másrészt lesújtó is, hiszen egy drámát olvastam. Mérhetetlen átmenet volt a könyv elejétől a végéig, nehéz volt a lelkemet hozzáidomítani. Bár az elejétől sejteni lehetett, hogy komoly dologról van szó, mégis könnyeden indult, a humora nálam mindent vitt, hiszen ritkán húzódik mosolyra a szám járműveken, de itt megtörtént folyamatosan. Aztán egyre süppedünk, süllyedünk bele a mély valóságba, és csak imádkozunk Eváért.

Eva Tyne egy new yorki vagány csaj, aki debütáló szólókoncertje után rosszul lesz, emiatt kórházba is kerül. A sokkból magához térve egyedül vág neki a hazafele vezető útnak, bár nagyon otthona sincs, hiszen barátjával szakított, nem nagyon tudja, hova menjen. A legjobb megoldásnak egy éjszakai, lepukkant bár tűnik, ahol megismerkedik  Daniellel és az éjszakát is együtt töltik. Ezután egy másik kétes helyen összecimborál   egy orosz emigránssal, Alexanderrel, aki megvételre kínál neki egy minden valószínűség szerint, bár elég kétséges múltú Stradivari hegedűt. A gyönyörű hangszer semmilyen papírral nem rendelkezik, csak az érzés van abban a pillanatban, amit Eva átél, amikor a vállára veszi. Nyilván nem olcsó, annyira nem, hogy minden megtakarítását, az évekkel ezelőtt eltűnt apja hagyatékát, sőt, még kölcsönt is fel kell vennie hozzá, de ha minden igaz, és ez tényleg az, ami, akkor még így is jól jár. És egy valami biztos, e nélkül a hegedű nélkül nem tud tovább élni.

Döbbenetes volt átélni Eva lelki vívódásait, amelyet komoly pszichológiai háttérrel toldott meg az írónő.  Eva és a hegedűje. Nagyon érdekes kapcsolat volt kettejük között, mindent meghatároz. Eva és a művészet? Vajon miért fordult ez a lány a művészethez? Mert vannak gondok ott legbelül. De elég vajon a hegedű és a zene, hogy minden megoldódjon? Mindamellett, hogy egy nagyon vagány, minden helyzetben magát jól feltaláló lányról van szó, mégis rendkívül bizonytalan, a bizalma az emberekben egy pillanat alatt válik köddé, pedig előtte évekig élvezte azokat.

Ez a könyv hasít, vág, színtiszta, éles mondatokkal van teli, iszonyat jól megírva. A lelkemmel meg majd kezdek valamit.

5/5

Gondolat Kiadó, 2012
Fordította: Mesterházi Mónika
Eredeti cím: Tenderwire
259 oldal
2 Responses
  1. andalgócia Says:

    uhhh. ha elolvasom feldob........ vagy gödörbe ejt........?


  2. Erika Says:

    Össze-vissza dobál, fel-le, fel-le, viszont annyira jó a könyv, hogy kár lenne kihagyni!


Megjegyzés küldése