Egy újabb holokausztot átélt áldozat élete, emlékei kerültek papírlapra. És nem győzöm hangsúlyozni, ahányszor csak hasonló kötetről írok, hogy soha nem elég erről beszélni.

Nem nagyon lehet könnyek nélkül végigolvasni egy ilyen könyvet, különösen ha egy ilyen különleges asszony tollából származnak.

Baba Schwartzot kislányként ismerhetjük meg, aki Nyírbátorban nevelkedik egy fantasztikus családban. Tényleg hihetetlen szeretet veszi körül a kislányt két testvérével együtt. Ha nem is királyi módon élnek, mindenük megvan, legfőképp a szeretet. Töménytelen mennyiségű figyelmet gondoskodást kapnak szüleiktől, és ezt felnőtt korában sem felejti el. SOHA! Ez táplálja egész életében, és talán törvényszerű is, hogy ő is egy rendkívül kedves, önzetlen felnőtté válik. Még a későbbi, leírhatatlan borzalmak átélése közben is csak kedves gesztusok származnak tőle, a gyűlölet legkisebb momentumát sem lehet benne felfedezni.

"Egy jó élet megteremtése – boldog gyerekek felnevelésével, szerény háztartás vezetésével, a családról való gondoskodással – nem emberfeletti vállalkozás."

Ahogy közeledik a háború előszele, ebben a szeretetteljes légkörben - főként a gyerekek - nem sok mindent vesznek észre. Bár a zsidótörvényeket bevezetik, annyira ezek sem nehezítik meg napjaikat.

Aztán nagyon hirtelen történik minden. El kell hagyniuk szeretett otthonukat, értékeiket. Összegyűjtik az összes zsidót, és a jól ismert forgatókönyv megkezdődik. Deportálják őket, vagonból vagonba pakolják az embertömeget, fel sem fogják, mi történik velük.

Igazából az, hogy mi történik velük a haláltáborokban, azt számtalan helyen olvashattuk már. Ugyanaz a szörnyűség, emberfeletti gyűlölettel, mészárlások tömkelegével. Sokszor csak a szerencsén múlik, ki éli túl és ki veszik oda.

Meggyőződésem, hogy ennek a hölgynek és a családja nagy többségének a szeretet, az összetartás, összetartozás adta a legnagyobb erőt, hogy túléljék ezt a borzalmat.

Szerencsére nemcsak erről a sok szörnyűségről ír, hanem nagyon sok szó esik a családjáról, az egymásról való gondoskodásról, ami az ő esetükben nagyon ritka módon jelenik meg. Sokszor nem tudtam, hogy sírjak vagy nevessek...

Nagyon különleges, szívbemarkoló volt Baba története. Mindig nagyon megérintenek a holokausztról szóló elbeszélések, de ez az asszony nagyon mélyen hatott rám.