Nagyon érdekes könyv volt, és sokszor nem is tudtam, milyen oldalról közelítettem meg. Egyszer regényként olvastam, a következő pillanatban már tényfeltáró, tudományos ismeretterjesztő könyvként fogtam a kezemben. Örülök, hogy ilyen formában olvastam a témáról, hiszen sokkal könnyebben emészthető, mintha egy orvosi szaklapban tárták volna elém a száraz tényeket. És pont azért örülök, mert nagyon izgalmas az, ami történt, néhol szinte krimibeillő.

Szégyen, nem szégyen, én sosem hallottam a HeLA-ról. Ami viszont érdekes, hogy amióta elolvastam a könyvet, lépten nyomon összeakadok a témával. Nyilván jobban rá is áll a szemem, most már tudom, miről is van szó. Egyébként tényleg furcsa, hogy az orvostudomány számára ilyen fontos jellegű felfedezés hogy maradhatott ennyire a háttérben!? Rebecca Sklootot is ez a "tudatlanság" inspirálta a könyv megírására, amelybe hatalmas kutatómunkát fektetett.

Hogy miért is örök életű Henrietta Lacks? Tudatlanságomat jól mutatja, hogy először valami szellemjárós történetre számítottam. :-) Szó sincs róla, bár ha nagyon elvontan közelítjük meg a dolgot... "Csak" arról van szó, hogy a mai napig javarészt az Ő levett rákos, illetve egészséges sejtjeiből "táplálkozik" a tudomány. Henrietta méhnyakrákkal jelentkezett orvosánál, ekkor vették le Ő és családja tudta nélkül ezeket a mintákat. Családja is jóval Henrietta 1951-ben bekövetkezett halála után értesült az esetről.

Különböző sejtek laboratóriumi körülmények között történő életben tartására ugyan volt már ezelőtt is példa, de ezek a próbálkozások nem jártak sikerrel. A HeLA sejtek voltak az elsők, amelyek nemcsak életben maradtak, hanem rohamszerűen szaporodtak is, ellátva ezzel először az ottani orvostársadalom szűk környezetét, később az egész világot. Ezek a sejtek nemcsak különböző betegségek-, orvosságok-, hanem az űr- és atomkutatásban is nagy segítséget nyújtottak, így felemás érzésekkel közelíti meg a világ ezeknek a sejteknek a történetét.

Bár a könyv kiélezetten a HeLA sejtekről szól, nagy hangsúlyt fektet Henrietta Lacks életére, mindennapjaira is. Megismerhetjük, hogyan boldogult fekete rabszolgák leszármazottjaként az ötvenes évek Amerikájában. Súlyos lelkiismereti kérdéseket feszeget a könyv, úgymint etika, erkölcs, jog, mindez két oldalról, orvosi és emberi szempontból is. Döntse el ki ki maga, melyik oldalon áll. Nem könnyű dolog, nekem nem sikerült.

Skloot nagy energiát fektetett a család felkutatásába, de az együttműködésre is nehéz volt őket rávenni, különösképpen amiatt, mivel míg a kutatásokból befolyt pénzösszegeket talán már mérni sem lehet, mindaddig ők a mindennapi betevőjükért küzdöttek nap mint nap.