Erika
Nagyon szereti az egész családom az állatokat, de nem nagyon vagyunk valami nagy "kutyások". Semmi bajunk velük, de nincs óriási szerelem, mint ahogy ezt nap mint nap látom ismerősöknél. Pont emiatt úgy gondoltam, hogy ez a könyv inkább a rajongótábornak való, úgyhogy teszegettem jobbra-balra. Leginkább kisfiam miatt kezdtem el, neki keresem folyamatosan az olvasnivalót, és utólag belátom, hogy kár volt halogatni.

A főszereplő kutyus négy életen keresztül mutatja be a kutyák életét, különböző körülmények között. Mindig más fajtájú kutyaként éli meg a mindennapokat, és a lényeg, hogy mindig más szituációba csöppen. Hol kóbor kutyaként tengődik a családjával, hol egy szerető családhoz kerül, hol kegyetlen emberek karmai között találja magát.

Mindvégig egy kérdés, a NAGY KÉRDÉS lebeg a szeme előtt, hogy mi végre született meg, pláne négyszer!? Úgy gondolja, hogy célja van a feljebbvalónak azzal, hogy mindig "vissza"születik erre a világra, bár minden élete után úgy érzi, hogy megtett minden tőle telhetőt. Kimentette a gyerekeket a vízből, vidámságot fakasztott ott, ahol már reménytelen volt minden próbálkozás. Ezért nem is érti, hogy mi jöhet még? Mégis úgy látszik, folyamatosan tartogat számára valamit a sors.

Furcsa volt egy kutya szemszögéből nézni a történteket, vagy akár minket, embereket, bár azért nem nagyon lepődtem meg dolgokon.

Minden búcsúzás nagyon fájdalmas volt, és bár néha szégyelltem a szentimentalizmusomat, főként, hogy egy ifjúsági regényről van azért szó, akkor is kicsordult a könnyem itt-ott. :D

Annak ellenére, hogy még a legkisebb mértékben sem hiszek a lélekvándorlásban, ettől elvonatkoztattam, szerettem nagyon a könyvet, és remélem, hogy a kisfiú, akinek szántam, hajlandó lesz elolvasni!!!

4,5/5

Könyvmolyképző Kiadó, 2012
Fordította: Varga Csaba
Eredeti cím: A Dog's Purpose
352 oldal
4 Responses
  1. Üstökös Says:

    Örülök, hogy tetszett :) Mondjuk én nem nevezném ifjúsági regénynek, kifejezetten felnőtteknek szól.


  2. Erika Says:

    Igazad lehet! Alapvetően simán odaadnám a gyereknek, de azért voltak ott az életek végén nagyon szomorú, talán egy gyereknek feldolgozhatatlan részletek


  3. Üstökös Says:

    Amikor olvastam a könyvet, azt gondoltam, hogy ez nem gyerekeknek való, főleg az eleje miatt. Kisgyereknek nem adnám oda, inkább érettebb tizenéveseknek.


  4. Erika Says:

    Ja, én is csak a nagyobbik srácon gondolkodtam, a kicsinek semmiképp! :D


Megjegyzés küldése