Úgy szeretem az olyan romantikus könyveket, amelyben két választható férfi közül a kicsit nyomibbnak, szerencsétlenebbnek lehet drukkolni végig, és bízni benne, hogy nem a tökéletes macsó győz. A végeredményt persze, hogy nem árulom el, ami egyébként tényleg csak az utolsó oldalakon derül ki, és a lehetőség abszolút fifty-fifty. Én azért kitartóan szorongattam ökölbe a kezemet az elsőként említett férfiegyedért. :)

Frances Irvine a főszereplő, egy angol úrilány, aki nagyon korán árván marad, és apja halála után egy fillér nélkül néz szembe a rettegett nagyvilággal. Ez a helyzet bármely korban nehéz, de az 1800-as években különösen, amikor Francesnak alig marad választási lehetősége, azok közül is egyik rosszabb, mint a másik. Az egyik lehetőség, hogy zsarnok nagynénjéhez költözik, ahol számtalan gyerek dadájának kellene lennie, a másik pedig, hogy gyakorlatilag érdekházasságot köt Edwin Matthews fiatal orvossal (Ő az!!!), aki a lány számára rendkívül unszimpatikus és taszító, ám még mindig jobbnak tűnik, mint szolgának szegődni. Ezt a döntést is nagyon nehezen hozza meg, mint ahogyan minden mást is. Ezen is rendkívül sokat és valahogy olyan bután vívódik, de ez betudható annak a buroknak, amivel apja addig körülvette. Naivsága, ostoba hozzáállása az élethez egyébként végigvezet a történeten...

Edwin a Fokföldön dolgozik, így a lánynak egyedül kell vállalnia a hosszú hajóutat, ami nem kevés veszélyt rejteget magában. Arra a veszélyre azonban, amely végül lecsap a lányra, senki nem számít. Ez a veszedelem William Westbrook néven tör be a lány életébe, aki a fent említett macsót testesíti meg a történetben, akinek a lábai előtt hevernek a lányok-asszonyok, nemsokára Frances is.

A lány életében először megtapasztalja a mindent elsöprő szerelem érzését, és hát ahogy említettem, nem túl eszes lány, így a nyilvánvaló jeleket sem veszi észre, amelyek figyelmeztetőleg kéne, hogy hassanak rá. Persze a könyv lapjain kívülről nyilván könnyű szinte ordítani, hogy fuss ez elől az ember elől, amilyen gyorsan csak tudsz...

A hajóról leszállva telve van reményekkel, ígéretekkel, ám hamarosan rádöbben, hogy nem úgy alakulnak a dolgok, ahogy azt ő a rózsaszín ködben lebegve megálmodta. Nemcsak a csalódottságával kell megbirkóznia, hanem egy új kontinens ismeretlen világával is. Afrika szépsége, érintetlensége mellett egy európai kényelemhez szokott úrihölgyet hamar megtalálnak a nehézségek is. Már csak egy választási lehetősége maradt!

Számomra a két legérdekesebb szereplő egyértelműen a két férfi volt, azoknak az ellentmondásos személyisége. Nagyon klasszul ábrázolta a szerző ezt a két rendkívül karakteres palit. Az egyiket csakis az élvezetek és a  pénz hajhászása mozgat, érzelem nulla, a másik pedig egy jellemes, tiszta ember, aki lehet, hogy nem annyira izgalmas személyiség, nem is annyira macsó (bár nekem százszor inkább), mégis az ember áll a központban, fontos hivatása van, amelyért hajlandó és képes is küzdeni. A lányról már nagyjából kifejtettem a véleményemet, eléggé sokszor (szinte végig) borzolta az idegszálaimat, szóval nem volt valami szimpatikus szereplő, de a végén azért nagyjából megbocsájtottam neki. :)

Könnyed, nyári olvasmány. Ha belemerül az ember, nehéz lerakni, és mindig úgy, de úgy vártam, hogy Edwin is szóba kerüljön. :)