Hjajjj! Most én is szorongok, de nagyon! Első könyvem volt tőle, viszont tudom, hogy nem adom fel, mert szeretni akarom, és szerettem is rettentően kb. a közepéig. Akkor viszont történt valami, és én sokkot kaptam, becsuktam és félretettem. Talán majd később befejezem, de ott akkor nem voltam rá képes. Nem vagyok finnyás, sok mindent elolvasok, nem is tudom, mi történt velem...

Ameddig eljutottam, azt viszont nagyon, de nagyon élveztem. Igazi finom desszertként ízlelgettem az oldalakat. Annyi finomság, szép sorok halmozódtak fel, hogy vissza-visszatértem egy-egy mondathoz, hogy még élvezhessem.

Salamon Rubinstein a főszereplő, tehát szó sincs itt a Bibliáról. Rubinstein úr 85 éves, egykoron nadrágkirályként titulált tisztes polgár, aki egyedül van, mint a kisujjam ebben a világban, bár jó szíve miatt rengeteg ember veszi körül. Belül van nagyon egyedül, ott legbelül. Szorongásait enyhítendő, lelkisegély-szolgálatot tart fenn, és minden módon, néhol elképesztően próbál segíteni bajba jutott, szükségben lévő embertársain.

Ennek kapcsán barátkozik össze Jeannal is, a 25 éves taxisofőrrel, akiben nagy lehetőségeket lát, és akiben szintén nagyon mozgolódik a segíteni akarás. Az egykor volt nadrágkirály egyik jobbkeze lesz, sőt, maga is aktívan keresi az alkalmakat, amikor szolgáltatásokat nyújthat.

Az egyik ilyen rászoruló a 65 éves Madame Cora Lamenaire, aki úgy tűnik képtelen elfogadni a biológiai öregedést, lélekben még mindig az a hajdanvolt híres sanzonénekesnő, akit ünnepelt a nép. Rubinstein úr úgymond rátestálja egykori partnerét(?) Jeanra, aki szívvel-lélekkel, aztán másképp is "gondoskodik" az idős hölgyről. És sajnos itt ért véget nekem a történet.

Azt hiszem, pár nap múlva újból előveszem, mert csak túlélem én ezt, és amúgy pedig sajnálnám, ha nem élvezhetném tovább a szép sorokat.

folyt. köv.

a közepéig 5/5