Nagyon el kellett volna szúrni ezt a könyvet, hogy rosszat mondjak róla, mivel eleve jó nagy adag elfogultsággal indított nálam. A szerző egyben az egyik kedvenc tv sorozatom főszereplője is. Női körökben szinte kizártnak tartom, hogy ne ismerné nagyjából mindenki a Szívek szállodája c. sorozatot, aminek a sikere szerintem egyértelműen a főszereplő, Lauren Graham nevéhez köthető.

Az egy nap talán egy kezdő színésznő, Franny Banks első szárnypróbálgatásairól szól, aki fél évet ad magának New Yorkban, hogy rákacsintson a szerencse. Miközben felszolgálóként dolgozik a napi megélhetésért, számos meghallgatáson vesz részt, kisebb-nagyobb sikerekkel.

Miközben álmaiban az egekben jár, naponta kénytelen szembenézni a valósággal, ami kőkemény harcból áll. Folyamatosan kell megküzdenie a reménytelenség, nélkülözöttség érzésével, miközben zsigereiben érzi, hogy ő erre a pályára született. Annak ellenére is ezt gondolja, hogy környezete próbál mást sugallni, apja például váltig állítja, hogy a lánynak vissza kell térnie szülővárosába irodalmat tanítani. Szóval ő maga sem igazán tudja, mihez van tehetsége, csak azt, hogy mégis ezt szeretné csinálni. A különböző reklámfilmekben kapott szerepek az önbecsülését nem annyira növelik, viszont ki tudja fizetni belőlük a lakbért, merthogy ez is fontos szempont.

Nagyon jó volt ezt a küzdelmet látni abból a szempontból is, hogy nem minden tejfel, sőt! Franny elesettsége, bizonytalansága csak még hihetőbbé, szerethetőbbé tette a történetet, a lány személyét.

Gyanítom, hogy Lorelai, bocsánat, Lauren jókora részt kiragadott saját életéből. Frissessége, életszerűsége, humora mindenképp erre enged következtetni. És természetesen végig Lorelai Gilmore-t láttam magam előtt.