Adott három férfi. Giovanni Smerlando feleségével él tökéletes boldogságban szép nápolyi otthonukban. Minden területen sikeresek. Nincs hiba sem a munkában, sem a kapcsolatukban, semmiben. Már-már meseszerű. Elképzelhetetlen, hogy bármi belerondítson ebbe az idilli állapotba. Vagy mégis?

Leone Vita nyugalmazott felügyelő a másik szereplőnk, akinek szintén nagy jelentősége van a történetben. 40 év múltán remény csillan fel egy régmúlt gyilkosság megoldásával kapcsolatban. Vajon mi kerülte el annak idején a figyelmét, mi az az apró mozzanat, ami akkor segítette volna a bűntett felderítésében?

Pietro Flutto pedig a piti kis zsaroló, aki birtokában van minden információnak. Ennek fejében reméli a meggazdagodást. Tervei között szerepel eladni ezeket a tényeket tetemes summáért. Sikerül vajon neki?

Elolvasása esetén megtudhatjuk, hogyan is kapcsolódik össze a három férfi élete. Az túlzás, hogy érdemesnek tartom, de hátha felkeltette a kíváncsiságot.

Kifogtam pár könyvet egymás után, amik rettentő zűrzavarosak voltak számomra. Talán még ez a sztori az, aminek legalább vezérfonala volt, de szerintem rendkívül igénytelenül megírt könyv ez is.

Lehet, hogy rosszkor, rossz időben találtak meg ezek a típusú könyvek. Nem tudom. De ezzel a könyvvel sem tudtam sok mindent kezdeni. Hát itt voltak a helyesírási hibák... Ilyet én még nem láttam. Gyakorlatilag egy épkézláb mondattal nem találkoztam a könyvben. Szinte csak a mondat elején nem voltak vesszők. Olyan érzésem volt, mintha valami gép által összeállított szöveget olvasnék. Ha még le is számítom a rettentő sok helyesírási hibát, akkor sem tudnék túl pozitívan nyilatkozni róla.