Na igen, ezt a fajta skandináv krimit szeretem. Feszített tempó, izgalom, rejtély. Huh, még mindig borzongok az idegességtől. :D A végén a körmeimből alig maradt valami, úgy vártam, hogy kiderüljön végre az igazság. :D

Ohlssontól csak a Mostohákat olvastam eddig. Az is tetszett, de ez még jobban. Ez nagyon kerek, egész, sokkal kiforrottabb volt.

Fredrika Bergman és jóval idősebb élettársa helyet cserélnek, ugyanis eddig a lány volt otthon kisgyermekükkel, ám egy, Fredrika előtt is rejtélyes ok miatt a férfi inkább hazakívánkozik. Bizonytalan időre ott hagyja munkahelyét, átveszi a gyermeknevelés oroszlánrészét a lánytól. Mint kiderül, pont jókor, mivel a nyomozónőre nagy szükség van, hiszen Stockholm elővárosában egy két éve eltűnt egyetemista lány megcsonkított holttestét ássa ki egy kutya.

A nyomozást egyelőre nehezíti, hogy pár nappal később újabb holttestet találnak az előzőhöz közel elásva, továbbá az is, hogy kiderül, Fredrika párjának, Spencernek is köze lehet az első gyilkossághoz, ráadásul  szép lassan arra is fény derül, miért hagyta ott sürgősen munkahelyét. Az újabb holttest jóval előbb került oda, mint az előző, mégis úgy hiszik, köze lehet egymáshoz a két ügynek.

A nyomozás során képbe kerül egy idős írónő, Thea Aldin, akit férje meggyilkolásáért hosszú időre elítéltek, jelenleg pedig egy elfekvőben van, ahol hosszú évek óta nem szólal meg. Az egyértelmű, hogy köze van a gyilkosságokhoz, de hogy milyen módon, annak kiderítését minden körülmény nehezíti.

Nagyon érdekes momentum volt a regényben, hogy időről-időre egy későbbi jegyzőkönyv részleteibe pillanthattunk bele, amelynek kihallgatottjai nem mások voltak, mint Fredrika, Alex és Peder... Percenként  dőltem hátra megnyugodva azzal, hogy oké, én már rájöttem, ki a gyilkos és miért tette, de a következő pillanatban az összes érvem dugába dőlt, kezdhettem elölről az izgalmak átélését, a rejtély megoldatlanságával való harcomat. :D

Alex Recht és Peder Rydh ugyanolyan elszántsággal végzi munkáját Fredrikával egyetemben, mint ahogy azt megszoktuk az előző részekben, ráadásul mindhármuk magánélete romokban, így van miért a gyilkos személyének felderítésén túl is aggódni.

5/5