Hú, de jó kis könyv volt ez. A hatvanas években játszódó történet fontos erkölcsi kérdéseket boncolgat, az igazságérzetet mélyen háborgatja, és közben próbálunk a kérdésekre válaszokat találni, sokszor sikertelenül.

Két teljesen más háttérrel rendelkező nő szoros kapcsolatán keresztül mutatja be azt az időszakot, amelyben - lehet vitatkozni, hogy ostoba vagy sem - olyan fontos törvényekkel, szabályozásokkal igazgatják az alantasabb sorban lévő emberek életét, amelyek figyelmen kívül hagynak mindenféle emberi méltóságot, az önálló döntéshez való jogokat.

Az egyik nő Jane Forrester, akinek családja, férje minden anyagi biztonságot megad, semmi szüksége nincs arra, hogy bármiféle munkát vállaljon. Kizárólag arról kéne gondoskodnia, hogy este fáradtan hazatérő férjét barátságos otthonnal, meleg étellel várja, természetesen mindig rendkívül fitten, csinosan. Ám ő ezzel nem elégszik meg, neki kell valami elfoglaltság, ami által hasznosnak érzi magát. Férje és más, saját köreikben mozgolódó családok, feleségek rosszallása ellenére is munkát vállal szociális munkásként, ezzel nagy veszélynek kitéve magát. Ez kezdettől feszültséget okoz házasságában, hiszen sem barátságos otthon, sem meleg élet, sőt, koszosan, a földekről ráragadt porral megszórva tér haza. De ahogy egyre inkább megismeri ezeket az észak-karolinai dohányültetvényeken dolgozó szerencsétlen, rászoruló embereket, folyamatos dilemmával küzd, nem tudja, lelkiismeretével hogy számoljon el, mi az ő elrendelt útja.

Szembesül azokkal az életekkel, amelyekről még rémálmaiban sem lehetett sosem fogalma, és szembesül Ivy Harttal is, aki szintén a dohányültetvényen él és dolgozik, és akivel Jane nagyon hamar rokonszenvet kezd érezni. Szorosabb ez a kapcsolat, mint egy átlagos szociális munkás-gondozott között szokás, és Jane azon van, hogy ha mást nem is, de Ivyt mindenképp meg szeretné menteni az állami törvények kegyetlen karmaitól.

Ivy egy halmozottan hátrányos helyzetű családban él, hiszen ő maga epilepsziás, a család többi tagja pedig értelmi fogyatékos. Az alacsony sorban, mély szegénységben élő nők jellemzően határok nélkül szülnek bele a nyomorúságba, úgyhogy fontos a kérdés, hogy indokolt-e minden esetben a sterilizáció megkövetelése.

Ám Ivy szerelmes, gyermekeket szeretne szülni, és esze ágában sincs alávetni magát a sterilizációnak, hiszen betegsége sem oly mértékű, hogy ezt indokolttá tegye.

Megkezdődik a harc a jogokért, szabadságért, életekért. Közben sorsok változnak meg, semmi sem lesz már ugyanaz, de azt nem is várja senki!

Felkavaró, megrázó!