802-be repít minket vissza Husemann, amikor a frank és szaracén harcosok vívják csatájukat. Ezek a harcok kíméletlenek (melyik nem az?), résztvevői számára nem létezik kegyelem.

Az arabok megtámadják a Frank Birodalmat, és amit csak érnek, elpusztítanak. Legyen az város, falu, kolostor. Az emberéletről nem is beszélve.

A zsidó Isaak, Nagy Károly követe éppen a bagdadi kalifától érkezik vissza négy arab harcossal. Az úti cél a lehetséges békekötés volt. A követség egy elefántot és egy időmérő szerkezetet hoz magával, amolyan "békepipaként".

A párhuzamosan futó szálon megismerkedhetünk Thankmarral, a rabszolgával is, aki társadalmi helyzete ellenére is igen nagy bátorsággal lett megáldva. Ez a bátorság jól is jön neki, a szerencse melléáll, így a karavánhoz tud csatlakozni, amely eljuttatja a nemes ajándékokat a címzetthez.

A szálak nagyon-nagyon összekavarodnak, és a vége az, hogy mindenki az arabok elől menekül, miközben a nemes célt is próbálják szem előtt tartani.

Két birodalom próbál összecsapni, létük, fennmaradásuk a tét. És a jól ismert költői kérdés: létezhet-e béke a muszlimok-zsidók-keresztények háromszögében?

A General Press Kiadó Regényes történelem című sorozatának egy újabb tagja ez a könyv. Érdemes a sorozat többi kötetét is kézbe venni, hiszen amellett, hogy érdekesek, olvasmányosak, valós történelmi alapokra is épülnek.