Ma reggel elolvastam Nima és Lobo posztját a nagy recenziós könyv kérdésről. Sok gondolatot indított meg bennem, bár talán nem lesz olyan hosszú és összeszedett, mint a fent említett bloggereké.
Engem egyáltalán nem zavar, ha bárki recenziós könyvről, akár csak és kizárólag recenziós könyvről ír bejegyzéseket. Az sem zavar, ha nem tudom, honnan szerezte be az adott könyvet. Igazából nem is nagyon értem ezt a problémát. Ha egyszer a kiadók adnak, bíznak a bloggerekben, reklámnak sem utolsó, akkor ez miért probléma? Tényleg nem értem! Csupán intelligencia kérdése, hogy befolyásolja-e az értékelésben a bloggert az, hogy milyen forrású könyvet olvas. És én biztos vagyok benne, hogy az általam olvasott bloggerek - szinte kivétel nélkül - ezzel rendelkeznek.
Bevallom, hogy elég nagy pofazacskójú hörcsög vagyok. Viszont nagyon jól megtanultam szelektálni (vagy talán ráérzek?), úgyhogy ritkán nyúlok mellé. Valószínűleg a legtöbbet magam is megvenném. Voltak melléfogásaim is. Előfordult, hogy olyan kiadótól kértem, akitől nemhogy jó könyvet nem kaptam, hanem kivétel nélkül mindegyik pocsék, olvashatatlan volt. Ezeket is megírom, mint ahogy mindig is vállalom a véleményemet. A kiadókkal nagyon jó a kapcsolatom, szinte csak pozitív élményeim vannak. Tényleg csak 1, max. 2 olyan kiadó volt, akiknek nem értettem a reakcióját, ha nem áradoztam egy adott könyvről. Nem is erőltettük kölcsönösen tovább a kapcsolatot. Egyébként tényleg a legtöbbször, bár sajnálják, nem néznek rám ferde szemmel, ha lehúzok egy könyvet.
Hogy van-e különbség nálam a bejegyzések stílusa között, ha recis könyvről van szó? Egyértelműen nincs. Ez a könyvtől függ, nem a forrástól. Nima posztját faltam, de ebben az egyben nem értettem vele egyet. Szerintem simán belefér a "rittyenteni" szó is a posztba. Persze ez is egyéni döntés, érzés kérdése, ezzel sincs semmi gond. Például én nem vagyok profi kritikus, de még az amatőrt sem vállalnám be, valahol az alatt. :-) Én a mai napig csodálkozom, hogy bíznak bennem, illetve adnak könyvet a kiadók, hiszen nem tudok írni. De mégis valami oknál fogva bizalmat szavaztak nekem, én pedig élek vele. Szóval én a rittyentésnél már cifrábbat is írtam, mert én így tudok, ez vagyok én magam! :-)
És hogy gátolnak-e valamiben a recenziós könyvek? Egyben igen. Nem haladok az egyéb könyveimmel. De ez legyen a legnagyobb problémám! :-)
Lehet, hogy most én is tettem valamit a hazáért? :-)
ui: fontos még, hogy pont az új, pici kiadók kukacoskodtak egy-egy negatív poszton, a nagy, több évtizedes múlttal rendelkező kiadók egy szó nélkül elfogadták a kellemetlenebb kritikákat is...
(Képforrás: http://href.hu/x/hrlp)
:D nekem valahogy a rittyenteni olyan izé.
ha máshol is megjelenik a poszt, oda sok mindent nem írok bele. az én gyagyám, szal tényleg lehet, hogy sok minden vállalható lenne a stílusomban szűrés nélkül is, de valahogy én úgy érzem, hogy a nagy lazaság elmegy egymás között, még ha bárki olvashatja, akkor is, de hivatalosan már inkább nem.
nekem már nem sok kiadóval van kapcsolatom, de az utóbbi hetek reakciói még ezt is szűrni fogja. aranyosak meg kedvesek, meg tényleg hálásak lehetünk csak, de vannak egyéni szocproblémáim, ami miatt szelektálok. ezt nem feltétlenül szeretném kiírni, mert tényleg inkább a saját rigolyám nagy része, de na, mindegy. szal örülök, ha jó kapcsolatot tudunk, tudok ápolni a kiadókkal, és ezekre kell koncentrálni.
csak közben azért vannak negatív élmények, még akkor is, úgy próbáljuk meg beállítani, hogy nem is, és nem is érdekel minket.
Engem érdekelnek az egyéb rigolyák is! :-) Max. priviben. Meg ezek a negatív vélemények is, mert valahogy ezekből én tényleg kimaradtam. Mármint az nem egyértelmű, hogy a bloggerektől érkező negatív élményekre gondoltál? Mert azok végképp kimaradtak. A kiadóktól jövőkről írtam... :-)
Ó, tényleg! Kedvenc poszt: Mikszáth Különös házassága, az folyt ki az ujjaim közül. A másik pedig a Mamma Lucia, amit utólag olvasva, nem nagyon tetszett (mármint a poszt), az viszont igen, hogy rohant mindenki beszerezni! :-)
nem, azt nem tudom, hogy a más bloggerek milyen negatív tapasztalatokkal bírnak, és a kiadók felől jövőkre gondoltam.
rigolyák: pl. ha tőlem pontosságot várnak, és hogy haladjak az olvasás, akkor az én kérésemen se üljenek hetekig (hónapokig), többek között. az ilyenekből nem kérek, öreg vagyok én már ehhez.
de ide tartozik, hogy amikor elküldöm a posztot, válaszra sem méltatnak, se egy köszönöm, se semmi. hogy rám pikkelnek-e ennyire ezek a kiadók (nem sok, kettő vagy három), vagy egyszerűen csak ekkora az érdektelenség, azt nem tudom.
ok, értem. Nekem is volt olyan tapasztalatom, hogy a kiadó úgy állt a bloggerekhez, mintha egyedül ő tenne szívességet, és bevallom, eleinte én is így láttam, pedig nem ez a helyzet. Teljesen kölcsönösnek kell lennie a dolognak, és ez a többségében így is van. Ettől függetlenül persze én nagyon hálás vagyok, de a földig nem fogok hajlongani hálálkodásomban...
Hozzászóljak? vagy Szóljak hozzá?
(Úristen, nem tudom mi a helyes.. :D)
Szóval, irigylem a recenziós könyveket, mert mostanában nem tudok könyvet venni, és már annyira hiányzik néhány új könyv, hogy bele fogok betegedni.. :D
De... úgysincs időm, és úgyis zavar, ha határidőket kell szemem előtt tartanom, szóval nem is irigykedem rátok -kiadókkal kapcsolatot tartókkal- , mert szerintem megdolgoztok érte. Olvastok folyamatosan. Írtok is róla, tök érthetően, nem is lopjátok mástól a mondatokat, és nekem totál mindegy, hogy vetted vagy kaptad... nem is tudom melyiket vetted ill. kaptad.
Puszi.
Andi! Lesz ez jobb is! Most ez egy ilyen időszak, aztán jön a nyár, a sunshine... :-)))
Szerintem a recenziós könyv örök téma marad, ami újra és újra felbukkan majd.
Mert sokan vagyunk úgy vele, hogy néha nyűg, máskor meg hiányzik a népszerűség miatt.
Nimával értek egyet, a kiadók általában magasról tesznek a blogírók fejére (legalábbis a saját tapasztalat ez, mert jó ha tíz levelezésből lesz egy könyvem, 8 meg még csak nem is válaszol)de mivel könyvmániások vagyunk, szerintem minden forrást megragadunk.
Az meg csak az egyéni virtustól függ, hogy ilyenkor őszintén írunk-e vagy sem, megválogatjuk-e a szavainkat, vagy sem:)
Klaudia! Tényleg szerencsés vagyok akkor, mert eddig nem nagyon volt problémám a kiadókkal, persze én is igyekszem tisztességesen hozzájuk állni. Én úgy alapból nem értem a problémát, nagyon örülök, amíg kapok, addig ki is élvezem, aztán lesz, ami lesz! :-)