Hűha! Ezt szülőként olvasni... Mindamellett, hogy tényleg egy letehetetlen, olvasmányos könyv, nagyon nyomasztó. Az egyik rémálmomat szőtte sorok közé az írónő.

Anya ötéves kisfiával, Jack-kel egy picinyke szobában élnek. Ez az életterük. Anyának 7 teljes év, Jack számára "csak" 5 év van kiszabva. A kisfiúnak ez a világ, nem ismer mást, illetve ismer, de az már mind a KINT. A kinti dolgokat a tv-ből és Anya elmeséléséből ismeri, de azok nem is valóságosak a számára, csak valami vízió.

Időnként van egy látogatójuk, a Patás, ő hoz mindenfélét, köztük a vasárnapi külön meglepetést.

Hét év után kijönnek ebből a szobából, a világ megváltozott Anya számára, Jack viszont azt sem tudta, hogy a valóságban is létezik, így semmit nem ért az egészből, retteg mindentől. Ő vágyik vissza a szobába, neki csak Anya ölelésére van szüksége, semmi másra.

Itt kezdődik az igazi harcuk, pedig mi, olvasók megkönnyebbültünk. Hihetetlen küzdelmen mennek át mindketten, a mi torkunkat pedig csak szorongatja a sírás, mert ilyen tényleg megtörtént már, és ezt hogy lehet kibírni, túlélni!?

Persze önmagában is különleges a történet, de ami még érdekesebbé teszi, az az, hogy az áldozat, ötéves kisfiú tolmácsolásában ismerhetjük meg a történetet. Ez a bátor kis emberke szerintem mindenki szívébe belopja magát, és ha eddig nem tudtuk volna, ismét bebizonyosodik, hogy szeretet nélkül mit sem ér az egész?