Most viszonylag sokáig nélkülöztem Grishamet, úgyhogy kezdtek elvonási tüneteim keletkezni. Most egy ideig megint meg vagyok etetve. :)
Huh, én eddig is mondtam, hogy zseni a pasi, és ez most még jobban megerősödött bennem. Ugyan eddig sem szapultam a könyveit, de szerintem ez volt eddig a legjobb, ha egyáltalán tudok a könyvei között valamelyest is rangsorolni. Ismét egy mértani pontossággal kiszámított, tökéletesen precíz regényt írt. Ugye nem túl kicsinyek a könyvei, de egyszerűen képtelen vagyok letenni őket. Ez most is így volt. Mindvégig, az utolsó betűig összeszorított szemöldökkel vártam, mi sül már ki megint a betűk komplikált, mégis nagyon élvezetes ide-odatevéséből.
Huh, én eddig is mondtam, hogy zseni a pasi, és ez most még jobban megerősödött bennem. Ugyan eddig sem szapultam a könyveit, de szerintem ez volt eddig a legjobb, ha egyáltalán tudok a könyvei között valamelyest is rangsorolni. Ismét egy mértani pontossággal kiszámított, tökéletesen precíz regényt írt. Ugye nem túl kicsinyek a könyvei, de egyszerűen képtelen vagyok letenni őket. Ez most is így volt. Mindvégig, az utolsó betűig összeszorított szemöldökkel vártam, mi sül már ki megint a betűk komplikált, mégis nagyon élvezetes ide-odatevéséből.
Merthogy most sem egyszerű a történet, bár úgy tűnik az elején. Sivár, unalmas kis börtönélettel kezdődik, amelynek egyik elszenvedője Malcolm Bannister, későbbi hősünk. 10 éves börtönbüntetéséből már majdnem a felét lehúzta, állítása szerint ártatlanul. Hiszen ügyvédként tudatlanul rángatták bele egy olyan gazdasági bűncselekménybe, amelyről nem is tudott. Teljes élete összedől, felesége elhagyja, fiát nem láthatja többé. Már épp nagyon-nagyon sajnáljuk, amikor kezdenek kinyiladozni a különböző szálak és azzal együtt értelmünk is kezd szikrákat szórni, hogy ho-ho-hó, itt valami készül.
Egy másik szálon, mindennel párhuzamosan megtudhatjuk, hogy brutális kegyetlenséggel meggyilkolnak egy szövetségi bírót. Az FBI teljes készültséggel nyomoz az ügyben, gyanúsított és igazából indíték sincs. Az alagsorban található, kipakolt páncélszekrény ugyan rablótámadásra utal, de a köztiszteletben álló bíró elvi okokból is nagyon sok ember útjában állhatott, illetve nagyon sokan forraltak ellene bosszút. Arról már nem is beszélve, hogy időközben kiderül, hogy ő sem volt az a ma született bárány.
Malcolm eszméletlen jófejsége - amely abból adódik, hogy segít rabtársainak különböző beadványokat megírni, sokukat ezáltal a szabadulás útjára téríteni - akkor kezd gyanússá válni, amikor odaáll a börtönigazgató elé, hogy márpedig ő teljes bizonyossággal tudja, ki a gyilkos, és ezt hajlandó is közölni a szövetségi nyomozókkal. Cserében a szabadságát kéri vissza, továbbá a tanúvédelmi programba való felvételét, ami által új arcot, személyazonosságot is kapna. Az FBI a teljes tehetetlenség állapotában nem lát más kiutat az ügyben, minthogy elfogadja a férfi ajánlatát, így megköttetik az üzlet, Malcolm pedig már szabad emberként sétálhat az utcán, élheti a mindennapi emberek hétköznapi életét. Mindez tart kb. 1 órán keresztül, amikor is a feltételezett gyilkosok a nyomára bukkannak.
Malcolm kilép a tanúvédelmi programból és a maga útját kezdi el járni. Idáig sem eseménytelen a történet, na de innentől... Szenzációs fordulatok veszik kezdetét, és az ember egyszerűen már azt sem tudja, ő maga kicsoda, nemhogy azzal tisztában lennénk, hogy Malcolm vagy Max(?) melyik oldalon áll. Bűnös vagy bűnhődő?
Én úgy szeretnék már végre találkozni egy másik rajongóval itt az éteren keresztül. Addig én maradok továbbra is elkötelezett híve az író úrnak!
Egy másik szálon, mindennel párhuzamosan megtudhatjuk, hogy brutális kegyetlenséggel meggyilkolnak egy szövetségi bírót. Az FBI teljes készültséggel nyomoz az ügyben, gyanúsított és igazából indíték sincs. Az alagsorban található, kipakolt páncélszekrény ugyan rablótámadásra utal, de a köztiszteletben álló bíró elvi okokból is nagyon sok ember útjában állhatott, illetve nagyon sokan forraltak ellene bosszút. Arról már nem is beszélve, hogy időközben kiderül, hogy ő sem volt az a ma született bárány.
Malcolm eszméletlen jófejsége - amely abból adódik, hogy segít rabtársainak különböző beadványokat megírni, sokukat ezáltal a szabadulás útjára téríteni - akkor kezd gyanússá válni, amikor odaáll a börtönigazgató elé, hogy márpedig ő teljes bizonyossággal tudja, ki a gyilkos, és ezt hajlandó is közölni a szövetségi nyomozókkal. Cserében a szabadságát kéri vissza, továbbá a tanúvédelmi programba való felvételét, ami által új arcot, személyazonosságot is kapna. Az FBI a teljes tehetetlenség állapotában nem lát más kiutat az ügyben, minthogy elfogadja a férfi ajánlatát, így megköttetik az üzlet, Malcolm pedig már szabad emberként sétálhat az utcán, élheti a mindennapi emberek hétköznapi életét. Mindez tart kb. 1 órán keresztül, amikor is a feltételezett gyilkosok a nyomára bukkannak.
Malcolm kilép a tanúvédelmi programból és a maga útját kezdi el járni. Idáig sem eseménytelen a történet, na de innentől... Szenzációs fordulatok veszik kezdetét, és az ember egyszerűen már azt sem tudja, ő maga kicsoda, nemhogy azzal tisztában lennénk, hogy Malcolm vagy Max(?) melyik oldalon áll. Bűnös vagy bűnhődő?
Én úgy szeretnék már végre találkozni egy másik rajongóval itt az éteren keresztül. Addig én maradok továbbra is elkötelezett híve az író úrnak!
5/5
Geopen Könyvkiadó, 2013
Fordította: Wertheimer Gábor
Eredeti cím: The Racketeer
413 oldal
Megjegyzés küldése