Amióta elolvastam a könyvet, százszor jobban figyelek gyermekeimre, pedig én néha még egyébként is túlzásba viszem az aggódást. Az tuti, hogy nincs az a pénz, nincs az a körülmény, ami miatt én fenn hagyom a gyerekemet egy pár percre megálló vonaton...

Pedig a történet így indul. Amíg a vonat várakozik, az anya leszáll egy cigarettára, egy telefonra, fent hagyja alvó gyermekét. Itt már görcsben állt a gyomrom rendesen. Naná, hogy elindul a vonat az anya nélkül. A nő azonnal riasztja a személyzetet, akik ígérik, figyelnek a kislányra, amíg a vonat befut a stockholmi főpályaudvarra, ahová ő taxival követi őket. Mire azonban beérkezik a szerelvény, a kislánynak hűlt helyét találják. Hiába az embertömeg, egyszerűen senki nem látott semmit. Megkezdődik a nyomozás és egyben versenyfutás az idővel.

Alex, Peder és Fredrika nyomozók szerint az elsődleges nyomok a kislány apjához vezetnek, akivel a nő már nem él együtt, és akit hajdanán többször is feljelentett  súlyos bántalmazásért. Arra gyanakszanak, hogy ez egyfajta bosszú a férfi részéről. Ahogy egyre mélyebbre merülnek a nyomozásban (és ez nem feltétlenül a nyomozócsoport férfitagjaira vonatkozik, mert ilyen fatökű népet én még nem láttam), kezdenek rájönni, hogy téves nyomon vannak, és valószínűleg egy sokkal betegebb, mindenre elszánt pszichopatával van dolguk.

Miközben folyik a nyomozás, a történetben résztvevő szereplők magánéletéről is sokat tudunk meg, ami nehezíti vagy könnyíti (?) a helyzetünket. Nehezíti, amikor a kisgyermekek vonatkozásában próbálja velünk megértetni, mit miért. Azt hisszük, hogy könnyíti, amikor már biztosak vagyunk benne, hogy tudjuk ki(k) az elkövető(k).

Az egyébként izgalmas krimiszál mellett tehát érdekes volt különösen az Alex-Peder-Fredrika hármas fura mizériáját is végigkövetni. Fredrika mint civil szakértő próbál beilleszkedni a rendőrség kötelékébe, de ez egyrészt mint nőnek nagyon nehéz, ráadásul ő olyan nő, aki a nőiességét inkább véka alá rejti. Pedig ennek megcsillogtatása segíthetne rajta... Az együttműködés mint olyan teljesen távol áll hármójuktól, a lényeg, hogy a másik hátán valahogy feljebb kerüljenek.

Bizony tűkön ültem végig, és egyáltalán nem tudtam kitalálni, hogy ki vagy mi állhat a dolgok hátterében, de a női vonal nagyon jól képviselte magát a nyomozásban, a pasik meg... hát tőlük aztán évekig elhúzódhatott volna a dolog, gyakorlatilag egy szalmaszálat alig tettek keresztbe. :-)

4/5