Mint ahogy a címéből is kiderül, Claude, a nagyon vicces, norvég mintás piros pulcsis kutya síelni indul Bolyhos Zokni uraság társaságában, egészen a Havas-hegységig, ahol rengeteg a látnivaló, például levegőben suhanó emberek, havas hegyek, és még néhányan hóbuckába fúródva. Claudenak viszont fogalma sincs, hogy kell játszani a hóban, ő még sosem csinált ilyet.

Először próbálkoznak egy csapat kisgyerekkel, de nem túl nyerő, hogy bakanccsal dobja fejbe az egyik kislányt a hógolyó helyett... Ezután a szánkózással próbálkoznak, amit ők nemes egyszerűséggel csak teás tálcának vélnek, és mit ad Isten, Claude sapkája alatt van is egy, úgyhogy indulhat a móka. Nem is lehet annál jobb, mint süvítve lecsúszni egy havas dombon, ráadásul egy teás tálcán. :D

Bolyhos Zokni sem tétlenkedik, benevez egy hóemberépítő versenybe. És aki tehetséges, az tehetséges. Még szép, hogy megnyeri. Mi mást csinálhatnának ezután, minthogy elsajátítsák a hegyi mentés rejtelmeit. És még itt is sikerrel járnak, mert a "tanfolyam" alatt ki is tudnak ásni egy kissé átfagyott férfit. Hó Hugó, a tanár nagyon büszke rájuk. :D Mi következhet ezután? Persze, hogy a síelés!!! Anélkül nem mehetnek haza. De ami azt illeti, a síelés elég macerás dolog, különösen egy piros pulcsis kutya és zokninak született barátja számára.

A fáradságos nap után pedig jól jöhet egy meleg lábfürdő, masszírozós lábfürdetőben, ami a hóemberépítés első helyezése mellé járt. Suvikszcipő úr és feleség pedig este hazatérve csak a rengeteg behordott havat nézi, és nem értik Claude vajon miért hortyog úgy, hogy tappancsát egy síeléshez elengedhetetlen lábfürdetőbe lógatja?