Szívszorítóan fájdalmas történet, mégis annyira kedves és humoros is, úgyhogy váltakozva törtek fel bennem az érzések a két főszereplővel kapcsolatban.

A fő főszereplő Pat, aki a maga esetlenségével, elmezavarával, tehetetlenségével mégis megőrzi hihetetlen férfiasságát. Amellett, hogy a történet egy rövid idősíkon játszódik, sok mindent megtudunk Pat múltjából is, ami számomra kevésbé volt fontos. Számára viszont annál inkább. Bár végig azért szurkoltam, hogy ő is jöjjön rá, kér érte.

Pat elvesztett mindent, ami fontos volt a számára. Feleségét, házát, ép elméjét, szabadságát. Utalások vannak arra, hogy mi történt, nekem mégis mindvégig kérdéses volt, hogy igazságosan történtek-e az események. De nem is ez a lényeg. Szóval elvesztett mindent, de semmi sem hiányzik neki annyira, mint a felesége, Nikki. Pat tudomása szerint egy rövid ideig "külön időt" töltenek el Nikkivel. Csak amíg meggyógyul. És lefogy. És csupa izom férfi válik belőle. Mert emlékezetében egyrészt ez csak egy nagyon rövid idő, másrészt nem is nagyon van más probléma. A külön idő lejárta után ismét találkozhatnak, ismét rendben lesz minden.

A család és a barátok túlzott óvatossága ellenére is egyre több emlékkép, titok derül ki, amelyek Pat számára borzalmas hírek. Meggyőződésével ellentétben több évet töltött egy elmegyógyintézetben, másrészt pedig Nikkivel kapcsolatban is tévesek az elképzelései.

Eközben egyetlen megmaradt barátja bemutatja neki felesége testvérét, Tiffanyt, aki éppen olyan sérült ember, mint Pat. A kérdés csak az, hogy kiegészítik egymást vagy pont fordítva. Vajon a mágnes melyik oldalán helyezkednek el? Találkozásaik szinte minden pillanata folyamatosan nevetésre késztetett, ugyanakkor mélységesen szomorú is voltam, ahogy utaltam az elején erre a kettősségre.

Tifanny felajánlja a fiúnak, hogy bizonyos feltételek betartásával segít neki kapcsolatba lépnie volt feleségével. Ezek a feltételek nagyon kemények, mivel arról szólnak, hogy Pat nem szurkolhat, nem járhat a kedvenc csapata meccseire. Ez a csapat az Eagles, és Pat kedvenc játékosa Hank Baskett, aki szintén nagyon fontos helyet foglal el az életében, de csak Nikki után. Ráadásul a kedvenc csapatnak való fanatikus szurkolás az egyetlen módja annak is, hogy állatias viselkedésű, suttyó apjához is közelebb kerüljön. Na, ezekről mond le a fiú, csak hogy újra kapcsolatba léphessen a szeretett nővel.

Mély lélektani kérdéseket is boncolgat a könyv az egyszerű (vagy nem is annyira egyszerű?) emberi történeteken túl. Felveti a kérdést, hogy mi a fontos az életben? Pat leghőbb vágya, hogy legvégül a napos oldalra kerüljön. Én tényleg csak összeszorított ököllel, gyomorral tudtam fohászkodni, hogy sikerüljön ennek a két nagyon kedves, szerethető embernek az életét a lehetőségekhez képest a legjobb sínre terelni. Hogy melyik két embernek? Ahhoz el kell olvasni a könyvet! :D

A filmmel direkt vártam, szeretem először a könyvet átrágni. A szereposztás fergeteges, és magát a filmet is dicsérik, úgyhogy irány surány. :)