Az év egyik nagy kedvence lett ez az egyelőre két tagból álló sorozat. Szórakoztatott, elgondolkodtatott, megsiratott. Volt benne minden, ami egy jó könyvhöz szükséges.
A főszereplőt szerintem mindenki azon nyomban megkedveli, de nagyon! Egyszerűen egy szeretni való figura, akit csak egyfolytában simogatna az ember.
Don nagyon vonzó férfi, ráadásul szuperintelligens is. Az egyetlen bibi, hogy Asperger-szindrómában szenved. De ő pont emiatt szerethető. Az esetlensége, az ahogyan ezt a számára érthetetlen világot szemléli. Már ami az érzelmeket, azok kifejezését illeti.
Merthogy feleséget szeretne találni, de ehhez csupán racionális "eszközei" vannak. A kapott érzelmekkel semmit sem tud kezdeni, és ő maga sem tudja ezeket viszonozni.
Nagyon pontosan összeállított szempontrendszer szerint lát neki a nagy projektnek. Abba hiba nem csúszhat, hiszen minden mértani pontossággal ki van számolva. A módszertan azonban ahol csak lehet, félresiklik, így külső segítséget is igénybe kell vennie Donnak.
Villámként berobban az életébe Rosie, aki nagyon sokat segít neki. Nemcsak a projekt megvalósításában, hanem főként abban, hogy Don megnyíljon a világ felé, az új tapasztalatok, akár érzelmek felé.
Nyilvánvalóan másképp működik ez a való életben. Illetve fogalmam sincs, de abban biztos vagyok, hogy nem minden ennyire vidám, hiszen itt nagyon megkönnyítette számunkra a dolgot az író a humorával. Iszonyatos nagy türelem, szeretet, támogatás kell, ha valakinek hasonló problémával küzdő ismerőse, családtagja van.
Azon kívül, hogy elsősorban egy szórakoztató könyvről van szó, kénytelenek vagyunk belehelyezkedni egy Aspergeres életébe, illetve annak ismerősei életébe. Így talán még jobban megérhetjük, mi zajlik le bennük, körülöttük, talán segít egy picit a könnyebb elfogadásban is.
5/5
Libri Kiadó, 2014/2015
Fordította: Sziklai István
Eredeti cím: The Rosie Project/The Rosie Effect
400 oldal
Megjegyzés küldése