Nagyon szeretem Yalom könyveit. Szeretem, ahogy fejtegeti, elemezgeti az emberi elmét, lelket, cselekedeteket. A saját magam kínjait sosem értem, soha nem találok megoldásokat, viszont ő mindig olyan könnyedén megérteti velem az emberben lezajló különböző folyamatokat. Utána aztán visszasüppedek a saját kis hülyeségeimbe. :D De legalább addig nagyon-nagyon jól szoktam szórakozni!
Mi máshoz, mint ismét a saját tapasztalataihoz nyúl könyvtémáért. Éppenséggel a pszichiáterek megtéveszthetőségéről írt most egy jó kis vaskos kötetet.
Merthogy:
Sokféle történés zajlik le előttünk, amivel egy terapeuta találkozhat, ez néhol nagyon komikus, sokszor pedig szánni való, gyötrelmes.„…bizton állítom, hogy a pszichiáterek a legkönnyebben megtéveszthető emberek közé számítanak. Úgy értem, végső soron ahhoz vannak szokva, hogy az emberek igazat mondanak nekik, hiszen fizetnek azért, hogy meghallgassák a történetüket. Úgy vélem, a pszichiátereket nagyon könnyű átverni…”
A történet egyik főszereplője Ernest Lash, szintén pszichiáter, akinek munkája a mindene, azért bármi árat képes megfizetni. Igen különböző igényű, problémájú páciensei vannak, egyik ezek közül Justin, aki egy hosszan tartó, borzalmas házasságból képtelen kilépni. Saját tehetetlensége, az asszony uralkodása teljesen lebénítja. Ernest sem nagyon látja már a kiutat, hiszen a férfinak is a talpára kéne már állnia, nem csak várni a sült galambot.
Amikor már épp feladná, kudarcként ítélné meg a terápiát, hirtelen történik valami. A férfi magára és egy fiatal szeretőre talál, így sikerül véget vetnie a kínlódásnak. Vagy mégsem?
Nemsokkal ezután tűnik fel a színen Carol, a szintén munkájának élő ügyvédnő. Agyafúrtságát titkolja, őszinte kitárulkozását késlelteti, szerepet játszik. De ezek ellenére is fontos neki nagyon ez a terápia, Ernest számára pedig egy újabb megoldandó kihívás.
A pszichiáternek nem csak egy új páciensnek kell helyes utat találnia, hanem saját maga is válaszút elé érkezik. Rá kell jönnie arra is, mi fér bele az értékrendjébe? Meddig pszichiáter, és mikortól férfi? A kettő működik-e egymás nélkül, esetleg épp ellenkezőleg, kart karba öltve?
Természetesen itt is van konklúzió, bár a szerző nagyon bölcs módon ránk hagyja, mi mit veszünk ki belőle. Megéri lejátszani ezeket a felesleges(?) játszmákat? Jól járunk vajon? Vagy mindig egyszerűbb az őszinte, nyílt utat járni, amivel kiszolgáltatjuk magunkat az ellenségnek is!?
Bölcs, jó humorú, szórakoztató! Csak a szokásos Yalom!
5/5
Park Könyvkiadó, 2016
Fordította: Résch Éva
Eredeti cím: Lying on the Couch
468 oldal
Megjegyzés küldése