Anyák napja közeledtével ezt a könyvet Anyukámnak szántam ajándékul. A 15 megható történet tényleg méltó ünneplése május első vasárnapjának és természetesen az év többi napjának is. Talán ez az egy nap egy külön alkalom arra, hogy újból kifejezzük a hálánkat. Nagyon örülök, hogy ezeket a történeteket - amelyek magyar és világirodalmi klasszikusoktól is egyaránt származnak - most csokorba szedték, és ilyen gyönyörű borításban kiadták.

Különböző sorsokról, személyekről olvashatunk történeteket, azonban a közös a főszereplőkben, hogy mind nők és egyben édesanyák is. Amióta én is átélem ezt az állapotot, tudom, hogy ez egy nagyon különleges "hely" a világegyetemben, ezért már egészen másképp szemlélem én is, és egyre inkább rájövök, hogy bár valóban a világ legfantasztikusabb állapota, mégis egyben a legnehezebb is. Éppen ezért IS jó értékelni az édesanyánk felé, hogy VAN!

A kötetben az alábbi szerzőktől olvashatunk gyönyörű történeteket: Örkény István, Kosztolányi Dezső, Jane Austen, Mikszáth Kálmán, Nathaniel Hawthorne, Ady Endre, Csáth Géza, Gárdonyi Géza, Kaffka Margit, Guy de Maupassant, Móra Ferenc, Móricz Zsigmond, Tolsztoj, Karinthy Frigyes, Krúdy Gyula.

1937-ben járunk, miközben Európában kitörni készül a II. világháború. Edvard Uhl titkosügynök szeretőjével készül találkozni egy motelben, mialatt tervei között szerepel az is, hogy másnap egy francia katonai attaséval is összefusson egy kis diskurzusra, ahol fontos információkat osztanak meg egymással. Természetesen senki sem távozik üres kézzel.

A történet alatt megfordulunk Varsóban, Berlinben, Párizsban és Londonban is. Annak ellenére, hogy a háborúnak még csak az előszelét érezzük, a francia és a német titkosszolgálat egyáltalán nem tétlenkedik, hiszen javában folyik a macska-egér párharc.

Az izgalmakkal teli és vészterhes történetben engem nagyon mulattatott Uhl személye. A kissé esetlen, totyakos emberke mindvégig gyanús volt, hogy sokkal több van mögötte, mint ami látszik. És hogy lágyítson a témán, a jó bevált szerelmi szál is megjelenik. :D

Alan Frust újságíróként hosszú ideig Párizsban élt, de gyakran megfordult Kelet-Európában és Oroszországban is, ahonnan az Esqire és az International Herald Tribune c. lapokban tudósított. Sok kémregénye megjelent. A varsói kémekből a BBC minisorozatot is készített. 

4/5

Nagyon el kellett volna szúrni ezt a könyvet, hogy rosszat mondjak róla, mivel eleve jó nagy adag elfogultsággal indított nálam. A szerző egyben az egyik kedvenc tv sorozatom főszereplője is. Női körökben szinte kizártnak tartom, hogy ne ismerné nagyjából mindenki a Szívek szállodája c. sorozatot, aminek a sikere szerintem egyértelműen a főszereplő, Lauren Graham nevéhez köthető.

Az egy nap talán egy kezdő színésznő, Franny Banks első szárnypróbálgatásairól szól, aki fél évet ad magának New Yorkban, hogy rákacsintson a szerencse. Miközben felszolgálóként dolgozik a napi megélhetésért, számos meghallgatáson vesz részt, kisebb-nagyobb sikerekkel.

Miközben álmaiban az egekben jár, naponta kénytelen szembenézni a valósággal, ami kőkemény harcból áll. Folyamatosan kell megküzdenie a reménytelenség, nélkülözöttség érzésével, miközben zsigereiben érzi, hogy ő erre a pályára született. Annak ellenére is ezt gondolja, hogy környezete próbál mást sugallni, apja például váltig állítja, hogy a lánynak vissza kell térnie szülővárosába irodalmat tanítani. Szóval ő maga sem igazán tudja, mihez van tehetsége, csak azt, hogy mégis ezt szeretné csinálni. A különböző reklámfilmekben kapott szerepek az önbecsülését nem annyira növelik, viszont ki tudja fizetni belőlük a lakbért, merthogy ez is fontos szempont.

Nagyon jó volt ezt a küzdelmet látni abból a szempontból is, hogy nem minden tejfel, sőt! Franny elesettsége, bizonytalansága csak még hihetőbbé, szerethetőbbé tette a történetet, a lány személyét.

Gyanítom, hogy Lorelai, bocsánat, Lauren jókora részt kiragadott saját életéből. Frissessége, életszerűsége, humora mindenképp erre enged következtetni. És természetesen végig Lorelai Gilmore-t láttam magam előtt.