Tulajdonképpen most állok a legközelebb hozzá, hogy megkóstoljak egy ilyen frincfrancos tengeri herkentyűt. Még így is távol vagyunk egymástól tőle, főként, amikor ecsetelte Mireille, hogy a legfinomabb, amikor még él, de akkor is... mérföldekkel közelebb kerültem hozzá, hogy egy bottal megpiszkáljam. :D

Na de itt nem ez a lényeg!!! Aki eddig is szerette, még gyorsabban rohan az étterembe, hogy újabb falatokkal tömje tele a hasát, aki ódzkodott ettől a mindenképp furcsa ételtől, akkor ez a könyv nagyon jó kis inspirációt ad ahhoz, hogy elkezdjen gondolkodni a próbálkozáson.

Az osztriga élvezetéről szól ez az egész kötet. Annak ellenére kellett a könyv, hogy ismertem a témát, és tudtam, nehéz dolga lesz velem. Viszont olvastam már több könyvét is, és teljesen elvarázsolt a nő. Tudtam, hogy nem fogok csalódni, mert ha az osztriga mértéktelen fogyasztására nem is vesz rá, újból megnő az önbizalmam, ismét erőre kap bennem az egészséges életmód iránti vonzalom. Mert Mireille Guiliano képes arra, hogy feltámassza az emberben az életörömöt.

Nincsenek csodaképességei. Nagyon egyszerű, természetes, könnyen elérhető dolgokról, eszközökről beszél. Jó, pont az osztriga azért kicsit húzós, mert nem mindenki engedheti meg magának, viszont egyszer-egyszer beleférhet bárkinek, legyen az akár egy ünnepnap.

Árad írásaiból a könnyedség, a francia elegancia. Nagyon lazán, de nem felelőtlenül kezeli az életet, boldogsága, életigenlése átárad a lapokon keresztül. Ezért kellett ez a könyv! A fene eszi meg az osztrigát! :D

Másik két könyvéről itt írtam. Ezekben is nagyon hasznos, természetes életvezetési tanácsokat olvashatunk, amelyek könnyen követhetően, betarthatóak. Ezek fontos szempontok!

Sokáig ódzkodtam ettől a könyvtől, pedig folyamatosan birizgálta a fantáziámat. A csökönyös prűdség, a szokatlan téma, sok minden eltántorított, hogy belevessem magam.

Így utólag nem is értem, mi bajom volt, hiszen egy rendkívül szórakoztatóan leírt ismeretterjesztő könyvről van szó. Egy csomó félreértést tisztáz, és játékosan világosít fel bennünket, mi is történik ott bent pontosan a két végpont között. :D

Ezzel a témával hajlamosak vagyunk nem foglalkozni egész életünkben. :D Csak jöjjön, aminek jönnie kell. Ha nincsenek nagyobb gondok, akkor tényleg eszünkbe sem jut, micsoda bonyolult, mégis logikus folyamatok mennek végbe bennünk.

Az persze nem újdonság, hogy nem mindegy, hogyan éljük az életünket, de ebből az aspektusból még sosem olvastam semmit sem. Rávilágít összefüggésekre, ezeket érthetően meg is fogalmazza.

Annak ellenére, hogy csupa szórakozás a könyv, tudományosan nagyon is megalapozott. Szóval nincs gáz! Vagyis van, csak nem úgy! :D

Tabudöntögető, szuper kis könyv!

5/5

Mireille Guiliano könyvei most valami leírhatatlan helyet foglalnak el az életemben. A Bibliával nyilván nem hasonlíthatom össze, mert persze, hogy nem. De! Valami hasonló útmutatást, életvezetési tanácsokat adott nekem, amelyek felérnek nálam valamiféle féltve őrzött kinccsel. És mindezt úgy, hogy nem is olyan nagy dolgokat ír le.

Most már jó pár éve küzdök súlyfelesleggel, amit mindenféle reform-módszerrel próbáltam leadni, mindhiába. Persze szinte mindegyik azt ígéri, hogy 2 hét alatt elérheted az álomalakot. És persze mindegyikről tudom a szívem mélyén, hogy ez képtelenség, mégis belevágok.

Ahogy elkezdtem olvasni a táplálkozással kapcsolatos könyvét, már az első oldalaknál éreztem, hogy végre rátaláltam arra, amit évek óta kerestem, ráadásul olyan egyszerű és könnyű az egész. Végtelen elégedettség töltött el, már ott az elején. A könyv elolvasása alatt megszabadultam 3 kilótól. Komolyan! :D És még csak nem is koplaltam. Sőt, sütit is ettem... És észre sem vettem, csak azt, hogy nagyon-nagyon jól érzem magam.

Hihetetlen - a franciákra nagyon is jellemző - eleganciával, finomsággal fogalmazza meg azt az életformát, ami egyértelműen nem csak a testnek, de a lélek számára is nagyon-nagyon hasznos, egészséges.

Én odáig vagyok, meg vissza! :)

És itt a másik remekmű! Azt nem mondom, hogy vénséges vén banyának nézek ki, de nyilván érdekel, hogy milyen mértékben "öregszem", a bőröm milyen állapotban van. Akad olyan időszak, amikor jobban odafigyelek, aztán van, amikor nem annyira. Pedig fontos lenne a harmincas éveket elhagyva alaposabban törődnünk magunkkal.

Ismét egy olyan könyvet olvashattam, amelybe végig bele voltak szőve a szerzőnő személyes tapasztalatai, életének fontos állomásai, és sokszor enged betekintést az intim szférába is.

Nem kevesebbet ígér, hogy ha megfogadjuk a tanácsait, hogy akár 10 évet is visszafiatalodhatunk. Ez elég csábító, talán ezért is megéri már kipróbálni, nem? :D

Tényleg hangsúlyozom, nem valamiféle újabb szenzációhajhász módszerről van szó. Végtelenül egyszerű, természetes dolgokat oszt meg velünk, amitől egészségesek, szépek, boldogok lehetünk, és még csak hülye csodakapszulákat sem kell beszedegetnünk hozzá, sem botoxot szúratni az arcunkba... vagy máshova... Brrr!!!

Összefoglalva: kiegyensúlyozottság, mértékletesség, sok mosoly, még több lépcsőzés! Egy finom, elegáns francia nőnek már csak hiszünk, nem?

Hála az égnek mindkét gyermekem viszonylag ritkán betegszik meg, akkor is az általában használt egy-két fajta gyógyszer hatásosnak szokott bizonyulni azok közül, amiket otthon tárolok. Ám az, hogy ritkán betegek, nem ment meg attól, hogy egyfolytában rettegjek, milyen betegségeket kaphatnak el, milyen sérülések érhetik őket. Ezért is örülök ennek a gyűjteménynek, amelyet ez a könyv foglal csokorba.

Nagyon praktikus módon foglalja össze a legtipikusabb gyermekbetegségeket a két szerző, és gondoskodik segítségről a számunkra, hogy a legtermészetesebb úton-módon tudjuk gyermekeinket meggyógyítani mindenféle mellékhatás nélkül. A könyv kulcsszava tényleg a természetesség, hiszen házilag készített alapanyagok segítségével - lehetőleg kerülve a gyógyszereket - nyújt segítséget a gyógyításhoz.

Örülök nagyon, hogy bármikor lekaphatom a polcról ezt a hasznos könyvecskét, hiszen bármennyire próbálom magam edzeni a pozitív gondolkodásra, betegségek előfordulnak, jönnek kéretlenül is, akkor pedig cselekedni kell. Az pedig nem mindegy, hogyan, milyen gyorsan tesszük ezt.

És hát a címben nem véletlenül van ott az anyagi szeretet kifejezés is, hiszen enélkül nem is megy. A kis betegek ápolása végén jöhet egy jó nagy puszi, ölelés és teljes is a kép! :D És a könyv végén vár minket egy meglepetés, ami egy mese, és segítségével az összebújás is megvan!

A Nők Lapja Könyvklub oldalán jelentős kedvezménnyel kapható a kiadvány!

Nagyon örültem ennek a könyvnek, mivel a témában abszolút érintett vagyok, és mindent megragadok, amit kicsit hasznosnak is tartok, ami segíthet a helyes életmód kialakításában, az ösztönzésben, a helyes gondolkodásban az evéssel kapcsolatban.

Így vagyok most ezzel a könyvvel is, mert aki ismer, tudja, mennyire szeretem az ízeket, de magának az evésnek a szertartását is. Sokszor indokolatlanul, amikor már éhes sem vagyok, tömöm magamba a felesleges kalóriákat. Most már könnyebben beszélek és írok is róla, túl egy sikeres fogyókúrán, de ez a téma tényleg extra gáz annak, aki benne van. Azt sem fogadtam el sosem még magammal szemben sem, hogy "jó, jó, de szültél két gyereket stb.". Hülyeség! Ez nem indokol meg semmit.

Kessler leírja, hogy nem csupán egy testi folyamat, sőt, leginkább nem az. Agyi biokémiai folyamatról van szó, így a megoldást is valahol itt kell keresni. Súlyos lelki defekt, ahogy ezt levezeti a könyvében.  Foglalkozni kell vele, át kell programozni az egész gondolkodásmódunkat.

Amikor a függőség kerül szóba, általában mindenkinek egyből az alkoholizmus, a drog-, gyógyszerfüggőség jut elsőnek eszébe, de sosem az evési zavarok. Vagy ha evési zavarok, akkor inkább ennek ez ellentettje. És még csak túlsúlyosnak sem kell lenni ahhoz, hogy valaki az élelmiszerektől való függőségben szenvedjen. A legtöbben valószínűleg nem is sejtik, hogy problémájuk van az étkezéssel. Pedig nagyon sokunkat érint a probléma.

Vajon mi vezetheti az emberek nagy többségét, amikor szinte gépiesen nyúl a chipses zacskóért, teletömi a kosarát a sótól, cukortól, zsírtól csöpögő ételekkel? És miért nem veszik/vesszük észre, hogy az élelmiszerpiac, de más iparágak is (pl. reklámok) túlnyomórészt ezekre az emberekre építenek. Ha egészségesen szeretnénk élni, külön utakat kell bejárnunk, hogy megtaláljuk azokat a forrásokat, ahol az ezekhez való alapanyagokat beszerezhetjük, hiszen nem érdeke a piacnak, hogy az egészségeset vásároljuk meg.

Azt nem mondom, hogy korszakalkotó tanácsokat lehet ebben a könyvben találni, nincsenek új gondolatok, hiszen ez a téma már annyira kivesézett, nem lehet úgy kinyitni egy lapot, hogy abból ne ömöljön a fejünkre a különböző diéták százféle típusa. Nem tesz csodát a könyv. Helyettünk nem oldja meg a problémát. De amiről tudunk, amivel tisztában vagyunk, azon talán könnyebben tudunk változtatni. Valahogy olyan viccesen, annyira közvetlenül, olyan közérthetően próbál meg elérni a szerző, hogy muszáj odafigyelni rá, muszáj utána gondolkodni, hogy vajon "muszáj annyit enni?", és tök simán rájön az ember, hogy dehogy, anélkül is megy minden rendben, sőt! Még akár hosszú évekkel is megtoldhatjuk életünket!