Ciceró, 2017
Fordította: Kincses Edit
64 oldal

Megrázó történet három fiatalról, akik előtt ott áll az egész élet, mégis súlyos gondokkal küzdenek mindhárman. Nem ismerik egymást, de elérkezik a nap, amikor a sors úgy hozza, hogy útjuk tovább folytatódik, együtt.

Freya, Harun és Nathaniel lehetnének mindannyian átlagos fiatalok, akiknek még bármi lehetséges, mégis életük olyan szakaszában vannak, hogy azt akár kilátástalannak is lehetne nevezni.

Freya énekes, ünnepelt tinisztár, ám egyik napról a másikra elmegy a hangja, és képtelen megfelelni a sztársággal járó feladatoknak. Új albumának stúdiómunkáit is halogatja, és fogalma sincs, valaha képes lesz-e még alkotni valamit.

Ez a lány, miközben a problémák közepette, totálisan reményvesztett állapotban, telefonját nyomogatva sétál egy parkban, figyelmetlenül lezuhan egy kis hídról, pont Nathaniel nyakába, pont Harun szeme láttára.

Bár ezt csak később tudjuk meg, de túlságosan nem sérül meg senki, innentől mégis egészen megváltozik az életük. Hárman elválaszthatatlanokká válnak, mindenhová együtt mennek, szép lassan megosztják egymással a maguk problémáit.

Egyikőjük terhe sem egyszerű. Nem mondanám, hogy szokatlan, inkább csak szemellenzővel járunk, és annak gondoljuk.

A család mindenkinél központi szerepet játszik. Az elfogadás vagy annak hiánya jellemzően rányomja a bélyegét az életükre. Kamaszként teljesen tanácstalanok, hogyan tovább, van-e értelme folytatni? És pont, amikor mindhárman a gödör legalján vannak, jön ez a hihetetlen baleset.

Felvetődik a kérdés, amikor ilyen, ehhez hasonló, megmagyarázhatatlan dolgok történnek az életünkben, hogy miért? Itt is végig rágódtam, hogy tudott ez a három teljesen különböző ember ilyen fura módon találkozni, utána pedig képtelenné válni arra, hogy elváljanak egymástól!?

Végül megállapítottam, hogy nekik pont egymásra volt szükségük, mindhárman pont azt tudták adni a másik kettőnek, amire annak épp akkor szüksége volt. Elfogadást, szerelmet, szeretetet, figyelmet. Másra nem is nagyon volt szükségük!

Fehér Klárát nem kell reklámozni. Fantasztikus képi világgal, fantáziával megáldott regényei gyermekeknek és felnőtteknek is egyaránt már kitettek magukért bőven.

 

Kisebb gyermekem részére szereztem be ezt a kötetet, amolyan három legyet egy csapásra módon. :D

 

Zsoli nagyon cuki hétéves kisfiú. Izgalmas kalandokba keveredik, de valahogy sosem sikerül semmi sem, mindig bajba keveredik.

 

Egyszer egy szigetet szeretne, máskor a Balatonon vár rettentő nagy reménnyel levelet, de mivel nem érkezik meg, ír ő magának egyet, aztán a végén óriási meglepetés éri. Nem beszélve a fantasztikus balatoni hangulatról.

 

Szigetet pedig hogy szerez magának? Szigetet bárhol létre lehet hozni, ezt Zsoli bebizonyítja. Akár egy asztal alatt, ahol különböző kalandokban lehet része az ember fiának. De hol a határ a jóság és a rosszaság között? Tudja-e egy másodikos kisfiú, mi fér még bele? És az elvárásoknak vajon meg tud-e felelni, vagy ismét felfordul a világ!?

 

Azért a mindenkori keszekusza kudarcokból mindig jól kijön Zsolti, nem kell félteni. Ennyi izgalom a gyerekeknek is belefér. Sőt! Végül minden jóra fordul!

 

A szülei, testvérei fantasztikusak. Szeretném hinni, hogy mi is ilyen családban élünk!

 

Mérhetetlen szeretet árad regényeiből. Biztonságban érzem a gyermekeim értékrendjének alakítgatását, ha ilyen könyv van a kezükben. Írásai kortalanok, időtállóak és óriási értéket képviselnek.

 

5/5

 

Szerencsére a magyar könyvpiac jócskán el van látva az egyik kedvencem, Herriot könyveivel. Nem mondom, hogy túlolvastam magam tőle, de azért van már pár olvasott könyve a repertoáromban. Szóval nem megalapozatlanul állítom, hogy az egyik kedvencem.

 

Végtelenül szimpatikus, kedves emberről van szó, nem kevés humorral megáldva.

 

Életszagú, friss történeteivel pillanatok alatt a legszomorúbb szivet is képes felmelegíteni, és szerintem egy kicsit a könyvei után mindenki állatorvos szeretne lenni. :-) És, hogy ő legyen a nagypapája, apukája, testvére, férje, akárkije.

 

Herriot egyértelműen nemcsak az állatokat, de az embereket is végtelenül szereti. Minket, olvasókat is! Beszippant minden mondatával az életébe, az élményeibe, és megmutatja, hogyan éljünk boldogan, elégedetten. Mert krisztálytiszta, egészséges, friss élet, amit sugallanak a történetei.

 

Herriot első segédorvosi éveit ismerhetjük meg a 30-as évek vége környékén a yorkshire-i vidéken, amibe még inkább beleférnek még a tapasztalatlanságából adódó vicces jelenetek.

 

13 éves gyermekem is elkezdte olvasni, és döbbenten, mégis félmosollyal az arcán nézett fel a könyvből, hogy "anya, ez a bácsi tényleg a tehenek s... hátsójában nyúlkál?", és már fordult is vissza, belemélyedve a történet folytatásába.

 

5/5

 

Ciceró, 2018

Fordította: Szász Imre

Eredeti cím: All Creatures Great and Small

472 oldal

Továbbra is minden erőmmel a gyermekek olvasási szokásait szeretném otthon javítani, ezért minden lehetőséget megragadok, ha egy olyan könyvet találok, ami érdekelheti őket. A klasszikusokra különös hangsúlyt helyezek, éppen ezért örültem, amikor megláttam ezt a kiadványt.

Nem gondolom, hogy a történetről nagyon írnom kéne, szerintem ezzel már minden generáció együtt születik. :D Számtalan feldolgozás született belőle, nem hinném, hogy van, aki nem tudja, miről szól, de a biztonság kedvéért azért a fülszöveget bebiggyesztem. :D

Nagyon szép, könnyen "kezelhető" könyvecske, kisebbik fiamnak (9) pont megfelelő falat volt. Érthetően, szórakoztatóan, röviden foglalja össze ezt az izgalmakkal teli történetet. Tökéletesen megmozgatja a gyermekek, de azt gondolom a felnőttek fantáziáját is.

Jöhet a nagy könyv! :-)

Nem lehet elégszer újraolvasni! Bármikor kézbe veszem, tud újat mondani, ismét könnyesre tudom nevetni a szemem, sosem unom meg. Felnőttként sem! Nosztalgiázásra késztet, visszarepít kamaszkorom éveibe, sokszor magamra ismerek.

Az ember felnőttfejjel is visszaváltozik kislánnyá, amikor még tisztelet volt a tisztelet, a pénz fogalma, értéke pedig teljesen mást jelentett, mint manapság. A naivitás természetes velejárója volt egy kamaszlány felnőtté válásának folyamatának, és nem cikis módon, hanem nagyon édesen-bájosan.

Pedig akkor sem volt könnyű, sőt! De meg van fűszerezve annyi vidámsággal, ami megszépít sok mindent. Valóságos korrajzot látunk a humor mögött, ezért néha nem csak az örömtől könnyezik a szemünk.

Gondolkodom, hogy a fiúknak odaadjam-e? Én úgy örülnék, ha kapálóznának érte...

5/5

Hát annyira cuki ez az ember, ahogy az állatkáival éli bolondos életét, hogy na! Nagy állatbarátok lévén, mi is minden tücsköt, békát, bogarat összefogdosunk. Jó, én azért merev határokkal, főleg a bogarakat illetően, de a gyerekek mániákusak, és ebben maximálisan támogatom őket! :D Ennek fényében nagyon közel áll a szívemhez ez a mentalitás, és külön polc van a gyermekeimnek az ilyen jellegű könyveknek. Ezeket mindenképp "kötelezővé" teszem nekik, bár valószínűleg nem kell majd őket noszogatni, a téma adja magát.

Tudom, hogy rengeteg könyve van Herriotnak, de azt nem, hogy milyen tematikát követnek a kötetetek. Szóval csak egyelőre erről az egyről tudok beszélni. Gondolom abban mindegyik megegyezik, hogy állatorvosi hivatásának köszönhetően átélt tapasztalatai, különféle állatok gyógyításával járó körülmények történetét meséli el ezekben a könyvekben.

A könyv visszaemlékezés akár több évtizedes távlatokra is. Felidézi repülős pilótaként való kiképzését a Királyi Légierőnél Londonban, ahol minden vágya csak az, hogy visszatérhessen feleségéhez, aki első gyermeküket várja. Munkája is hasonlóképpen hiányzik neki, a légierőnél viszont csak alkalmatlanságával tud szembenézni nap mint nap. Hát nem is kellett sok oldal a könyvből, hogy egyértelművé váljon az ember számára, hogy Herriot sokkal szórakoztatóbb a szarvasmarhák körében, mint a katonaság kötelékében. :D

Állatorvosként az elkötelezettség, emberként a kedvesség jellemzi ezt a csupa szív embert. Ígéretemet önmagam felé mindenképpen betartom, és sorba veszem az összes kötetét. Ez tuti!

Nagyon drukkoltunk, hogy a kiadó folytassa a Macskadetektívek sorozat megjelentetését, mert nagyon szeretjük. Igen, én is, hiszen én vagyok minden gyerekeknek szóló könyvnél a meózó, egyelőre én választom ki, mik kerüljenek rá könyvespolcaikra. Ez egyértelműen hiányozna!

Mister Moonlight és a csapat többi nagyon vicces tagja ismét megoldatlan bűntény előtt állnak, és csakis ők lehetnek arra alkalmasak, hogy felderítsék a rejtélyt.

Egy nagyon értékes arany macskaszobor tűnik el De Bouillonné otthonából. Az özvegyasszony története a kezdetektől sántít, egyértelmű a banda számára, hogy titkol valamit. A csapat nem tétovázik, rögtön munkához lát, és nyilvánvalóan egy csomó akadályba ütköznek, de természetesen sikerre viszik a történet végét.

A sorozat első két részéről itt és itt írtam.

Múltkor dicsekedtem, amikor a sorozat második részét olvasta a fiam, milyen lelkesen falta a sorokat őszi szünetben, úgyhogy azon felbuzdulva, beszereztem az első részt is. Azt akkor is jeleztem, hogy bátran olvasható önálló kiadványként is, úgyhogy nem riasztott el az sem, hogy visszafelé haladunk.

Biztató volt a gyermek arcán megjelenő öröm is, amikor meglátta a könyvet, úgyhogy reménykedem.

Belelapozgatva a könyvbe, láttam, hogy megint nagyon izgalmas kalandok előtt állunk. Bűntény most is történik, bár már a cím és a címlap is sokat sejtet. Véres lábnyomok, sokat mondó, összeszűkült tekintetek... brrr.

Pierre Paté, a híres séf szőrén-szálán eltűnik. Nem tudni biztosan, hogy ő maga menekült el vagy bűncselekmény áldozata lett. Természetesen a rendőrséget lepipálva, Mr. Moonlight válogatott csapata ismét formába lendül és megindul a nyomozás. Nem állhat semmi az útjukba, az ő eszükön nem lehet túljárni. Mindent megtesznek, hogy az igazság napvilágra kerüljön.

Faggatva fiamat, aki nagy nehezen felemelte fejét a könyvből, azt mondta, hagyjam békén, majd elmondja a végén! :D Szerintem kölcsönkérem tőle!

Az illusztráció, a történet megint kifogástalan. Remélem, jönnek a következő részek is!!!

A második rész ismertetésekor nem tértem ki a történetben szereplő gárda vicces neveire. Kedvencünk a Finci Le Brie, a cuki kis egér. Egységesen szeretjük! Meg a könyvet is! :D

5/5

Ciceró Könyvstúdió Kft.

Fordította: Berényi Márk

122 oldal

A könyv beszerzésének az aktualitása természetesen a mozifilm megjelenése volt a hazai filmstúdiókban. Valahogy ez a nem éppen az éles eszéről híres medve kimaradt az eddigi életünkből, ideje volt ezen változtatni.

Nem olvastuk még végig, épp csak belekezdtünk, de különösen a kisebbiket nagyon leköti, sokat nevetünk, milyen lehetetlen helyzetekbe tud keveredni ez a nagyon szerencsétlenül kinéző, ám mégis igen szerethető mackó.

Az alapsztori ugye az, hogy miközben a Brown házaspár várakozik a londoni Paddington pályaudvaron, egy hús-vér mackóra bukkannak, akinek a nyakába van akasztva egy tábla, amelyen ez áll: "Kérem, törődjenek ezzel a medvével! Köszönöm." :D Ki tudna ellenállni egy ilyen kérésnek?! Mi biztos nem, különösen, hogy a kedvenc "alvóállatunk" is egy mackó. :D

Ez a mackó azonban több, mint egy átlagos játékmedve, és szinte rögtön a család szívébe lopja magát. Bár akkor még nem tudják, milyen kalamajkákat képes okozni, hogy fogja feldúlni az életüket. Bárhová mennek, bármit csinálnak, garantálva van, hogy valami izgalmas, nem mindennapi történik velük. És bár sokszor borítja ki a családot, a mackó igazát is meg kell adni időnként.

A maci, aki egy pályaudvarról kapta a nevét, imádja az angol marmeládot, sok óvodásnak, kisiskolásnak okozhat örömet, csak ajánlani tudom.

Ciceró Könyvstúdió Kft.

Fordította: Tandori Dezső

168 oldal

Az őszi szünetben adtam ki feladatként kisfiamnak, hogy olvassa el. Oldalszámilag is megfelelt az egy hétnek, tartalmilag meg pláne. Már a borító is igencsak felkeltette az érdeklődésemet, amikor először megláttam és egyáltalán nem is csalódtunk benne.

Ha jól emlékszem, ez az első könyv, amit az elejétől a végéig, tényleg az utolsó betűig elolvasott, ráadásul nem láttam a kényszert közben. :) És ez egy könyvmoly anyukának nagyon nagy öröm.

Egy egész macskakolónia válogatott tagokkal ügyködik egy nagyon furfangos bűncselekmény körül. Marie La Belle színésznő ékszereit ellopták. Vannak ugyan nyomok, de a következtetések a rendőrségnél is mások és a nagyon vicces macskosz detektíveknél is. A rendőrök valamiféle fantomra gyanakszanak, de a szemfülesebb nyomozókat nem lehet átejteni.

Bőszen folyik a nyomozás, és a végére kiderül, hogy a talpraesett négy nyomozó elkapja-e Párizs rettegett tolvaját? Már ha az tényleg nem egy fantom...

Sajnos azt csak utólag láttam, hogy ez egy sorozat második része, de nincs semmi vész, önmagában is tökéletesen olvasható, élvezhető. De az tuti, hogy beszerzem az elsőt is...  :D

Az angol író által publikált Fecskék és Fruskák sorozat tizenkét könyvből áll, mely a nevét az első könyv címe után kapta. A történetek a két világháború között játszódnak, és a pár gyerekből álló baráti társaság iskolai szünidős kalandjait mutatják be, jórészt angliai, skóciai helyszíneken. A kalandok többnyire a nyári szünetekben, hajós utazások alkalmával történnek meg.

Most Tom Dudgeon, a helyi Madárvédő Társulat, a Szárcsaklub ifjú vezetőjének köszönhetően a Norfolki Laposok vidékére utazunk ebben a történetben Dickkel és Dorotheával. Tom a szárcsák védelmében indított programja keretében szervezi a 2 hetes hajóutat, ami egyértelműen nem lesz zökkenőmentes. :D

A nyári Tisza-tó melletti nyaralásunknak köszönhetően nálunk most csak susnyás-szerelem van, hiszen hajóval bebarangoltuk a környéket, így nagy élmény volt hasonló témában olvasni, pláne hogy ha még izgalmakkal is van teli. Szóval olvasásra fel, kövessük nyomon a Fecskék és a Fruskák, e két gyermekcsapat élményeit, kalandjait! :D Nagyon visszavágyom...

Bár az ötödik kötetet számláló sorozat előző és az ezt követő részeiből kimaradtunk, de pótoljuk mindegyiket. Csak mondom, hogy önálló olvasmányként is simán csúszik! :D

A gyerekektől ötöst kapott!

És hova utazunk megint? :) Hát perszehogy! Bár most nem maradunk ott végig, de épp elég ideig, hogy megint sóvárogjak.

Először kicsit megijedtem, mert deja vu élményem volt, mintha az egyik kedvenc filmem, a Mielőtt felkel a nap képkockái peregtek volna a sorok között. Azt pedig nálam lehetetlenség utolérni. De aztán megnyugodtam, mert a hasonlóság egy ponton megszűnt.

Allyson, a zárkózott, magának való lány érettségi ajándékként a szüleitől egy nyugat-európai körutazást kap. Bár az utazás nem unalmas, de a hátránya pont az, hogy lóhalálában futnak végig számtalan nevezetességen, szinte instant módon szívják magukba a kultúrát.

Londonban, egy szabadtéri Shakespeare előadásba botlanak bele, szinte véletlenül egy srácba, ahol egyből robban a szikra. Willemmel, az egyik alternatív holland színésszel való találkozása az első pillanattól kezdve kivételes, és nem is aprózzák el a továbbiakat, mivel a fiú megpróbálja kizökkenteni a lányt a jól megszokott, biztonságos komfortzónájából. Párizsba invitálja egy kalandos napra, és a lány átlépve minden belső és külső határt, beleegyezik az utazásba.

Egész napjuk spontán és fantasztikus, főként a lány számára, aki egy új perspektívából látja az egész világot, a szerelmet, az életet.

Már azt gondolnánk, hogy az egész történet tökéletes, maradjon is így, amikor a fiú váratlanul eltűnik. A lány ott marad minden segítség és válaszok nélkül.

Az elkövetkezendő évben - már hazatérve - Allyson folyamatosan keresi a kimondatlan kérdésekre a választ, de mindenfelé falakba ütközik. Még inkább bezárkózik a korábban felépített magas falak mögé, onnan szinte lehetetlen kimozdítani. A végén belátja, hogy nincs más hátra, mint visszatérni, felkutatni a nyomokat, hátha rendbe tudja tenni a dolgokat, amik nagyon nincsenek rendben...

Az a helyzet, hogy a Messi-rajongás nemhogy apadna, épp ellenkezőleg. Kismajom fiam már éppen csak az emeletes ágy tetején nem dekázik, azt is csak technikai okok miatt. Most már az információi is nőttek rajongása tárgyáról, így már nem kell győzködnöm tovább, hogy Messi nem a világ legjobb kapusa. :-)

Kénytelen kelletlen muszáj vagyok én is bekapcsolódni időnként a focis videók végeérhetetlen nézésébe, így magam is megállapíthattam, hogy valóban hihetetlen ügyességű focijátékot mutat be ez a srác. Mármint a Messi... (de az enyém is ügyes!) :D

Van már nekünk Messiről szóló könyvünk, de azzal csak apránként halad, mert tömény szöveg, amivel még azért birkózunk. Ez a rajongók könyve viszont nagyon élvezetes, látványos, pergő módon mutatja be a sztárfocista történetét gyermekkorától kezdve egészen a mai napig. Rengeteg képpel ötvözve ismerhetjük meg pályafutását, nézhetjük meg képekben is legszebb, legfurfangosabb góljait, csodálhatjuk meg a méltán kiérdemelt elismeréseket, számtalan kupát.

Az 1987-es születésű sztár több szempontból is rekorder focikörökben. Ő az, aki eddig a legtöbbször elnyerte az Aranylabdát (négyszer!), rendkívül fiatalon elnyerte a FIFA Év játékosa címet, a spanyol bajnokságban pedig ő volt az eddigi legfiatalabb játékos és egyben gólszerző is. Sokan a világ legjobb játékosának tartják, amiről díjai is árulkodnak. És bár a spanyol FC Barcelona megbecsült játékosa, származását a mai napig nem tagadja meg, hű országához, Argentínához, ahol nemzeti hősként ünneplik, és a válogatott állandó tagja.

Úgy gondolom, hogy ez a könyv biztos, hogy örömet fog okozni neki a karácsonyfa alatt. Meg a sárga Barca mez, mert a kék már elrongyolódott. :D

Ciceró, 2013
Fordította: Kövesdi Miklós
Eredeti cím: Lionel Messi : The Ultimate Fan Book
63 oldal

Nehéz dolgom van, mert nem nagyon tudom, mit írjak erről a könyvről, és az sem segít, hogy a 30. oldalnál sem nagyon jutottam tovább. A könyv szerkezete is meghökkentett már az elején, ami kissé naplószerű, kissé bugyuta iskolás lányok levelezésének gyűjteményére hajaz. De ahogy belemélyedtem, már amennyire ekkora olvasmány mennyiségnél lehet, láttam, hogy a történettel sem fogok tudni mit kezdeni. Nagyjából azért megpróbálom összefoglalni.

Paula amolyan szokványos tinilány, illetve annyiban mindenképp eltér az átlagtól, hogy tökéletes és a földön minden férfi halálosan szerelmes csakis belé. Több tinilány barátnő is benne van a történetben, akik végigkísérik Paula kínlódásait, próbálnak nagyon okos ötleteket adni, hogy melyik fiút is válassza. Paula pedig csak kering-kering a választható lehetőségek útvesztőjében. Azért tudom nagyjából, hogy mi történik mindvégig, mert hátralapoztam, és az várt, amire számítottam, sajnos a nagy semmi.

Az elején a szerző nevét nézve gyanakodtam én, hogy vicc lesz a dologból, aztán később rájöttem, hogy nem tévedtem. Nem is nagyon tudom, hogy mit olvastam, bár sokáig tényleg nem bírtam. Ugyanarra jutottam, mint a tehetségkutatók válogatóján, hogy nincs ezeknek az embereknek szerető családtagjuk (a szerzőre gondolok), aki szólna nekik, hogy ne!!!??? Erre szoktam mondani, hogy kár a papírért! :(

Ha valaki, hát akkor én tudom, milyen rosszcsontokkal együtt élni. :D Úgyhogy nem is volt mese, ezt a könyvet meg kellett szerezni, bár nyilván inkább a kicsinek (4). Az első kötetből már megismerhettük ezeket a rosszcsont járműveket, akik mindig valami rosszban törik a fejüket, de szerencsére ezek tanmesék, úgyhogy nem kell izgulni, hogy az amúgy sem alapjáraton működő gyermekek újabb ötlettel gazdagodnak, amit hasznosíthatnak is. :D

Csakúgy, mint az első részben, itt is nyolc történettel ismerkedhetünk meg, amelyben ezek az emberi tulajdonságokkal felruházott csalafinta járművek rosszalkodnak, de szerencsére mindig jó vége kerekedik ezeknek a csínytevéseknek, mindig megtanulják a leckét. Az adott élethelyzetekből nagyon kedvesen, bájosan tanítja a gyermekeket a könyv arra, hogy a cselekedeteiknek milyen következményei lehetnek.

Van benne verekedős golyós autó, csaló daru, rendetlenkedő bobcat, irigy motoros szán és még sorolhatnám, akik mind-mind a kisfiam szívéhez nőttek. Nem mondom, hogy lányoknak nem ajánlanám, de mivel fiús anyuka vagyok, és általában "sorstárs fiús anyukákat" látok kizárólag rostokolni munkagépek előtt, nekik feltétlenül javaslom a könyv beszerzését. :D

Mindenképpen szót érdemel ismét Neuburger-Kohánszky Kinga munkája, aki az illusztrációt végezte a könyvben. Rendkívül bájos rajzok, szép, változatos színekkel.

Ki ne ábrándozott volna kiskorában egy titkos kertről, amelynek kapuján, ha belép, megszűnnek a hétköznapok gondjai, és amint átlépi ezt a küszöböt, ott találja magát a csodák földjén. Egyelőre az én gyermekeim sokszor megelégszenek egy jó kis bunker építésével is, de ez a könyv új távlatokat nyitott meg, és sokszor kucorodunk össze, hogy újból megtegyük ezt az utat a titkos kert felé.

Mary, a főszereplő kislány is így tesz, aki Angliában élő nagybátyja titkos kertjének rejtelmeit fedezi fel, ahol minden csupa varázslat. A kert elsőre félelmetes, telis tele van vadul burjánzó, ágas-bogas fákkal, növényekkel, de bátorsággal és szeretettel érdemes legyőzni ezt a félelmet, mert mögöttük ott rejtőznek a kincsek.

Bár tiltott ide a belépés, a csúnyácska Mary mégis megszegi a tilalmat, és itt lel barátokra. Kalandos, titokzatos eseményeknek lesz a részese, és mindezek megváltoztatják az egész életét.

Csodálatos történet a testi-lelki gyógyulásról. Bánat, szomorúság ellen javallott e könyv elolvasása! Kisgyermek jelenléte pedig fokozza a hatást. :-)

Az előző rész, a Ha maradnék jól megroggyantott lelkileg, aztán meg ott hagyott a kérdéseimmel. Nagyon megviselt a történet, hiszen egy kőkemény tragédiát ismerhettünk meg, ahol Mia egy autóbalesetben elveszti egész családját. Ő maga marad egyedül életben, már ha életnek lehet nevezni, hogy ép csontja nem maradt, műtétek sorozatán esik át, és így is kevés esélye van a túlélésre. És amikor már éppen eldőlne, hogy mi lesz a sorsa, vége lett a könyvnek. Úgyhogy sokszorosan örültem és a kíváncsiságom szinte percnyi szünetet sem hagyott, azonnal elkezdtem a folytatást.

Három év telt el a baleset óta. Szinte teljes egészében Adam útkereséséről szól a történet, hiszen nagyon szerette barátnőjét, annak családját, így őt is nagyon megviselte a tragédia. Ez alatt a három év alatt folyamatosan épült le belül a fiú, bár a zenekari sikereik ennek ellentmondanak, hiszen népszerűségük egyre felfelé ívelő, turnéikat, koncertjeiket tömegek követik, persze főleg lányok. Belemerül a felületességbe, próbálja elnyomni magában a történteket, bár egyértelműen keresni a kiutat, illetve mindenben és mindenkiben Miát. A hatalmas népszerűség ellenére Adam rendkívül magányos, magába zárkózó, ugyanakkor ahogy ez már az előző részben is kiderült, rendkívül értelmes, szimpatikus fiatal srác. Mint ahogy szinte mindenki a történetben. Mindvégig rettentően sajnáltam ezt a fiút, nem éreztem igazságosnak a vele megtörtént dolgokat. Annyira vártam, hogy korábban segítsen neki valaki, bár az is lehet, hogy attól lett olyan, amilyen, át kellett mennie ezeken az eseményeken, hogy odáig jusson, ahová.

Nagyon valóságos szereplőkről és élethelyzetekről van szó, egyáltalán nem esik nehezére az embernek elképzelni az adott szituációkat. (Ettől függetlenül még mindig nem érzem ifjúságinak.)

4,5/5

Amikor először megkértem a páromat, hogy olvasson 3 1/2 éves kisfiamnak belőle esti mesét, rá kellett szólnom egy idő után, hogy "hahó, hangosan, ott van melletted a gyerek...". :) Nemcsak engem vett le a lábamról, hanem Őt is, a gyerekeket meg pláne. Bár a mi rajongásunk jó pár évre visszanyúlik ugyebár. Sok más mese között ez volt az egyik, aminek a kezdése előtt mindig kész voltam a házival, mindent rendbe tettem, mert "kötelező" volt ott ülni előtte. Na majd lent egy kis meglepetés! :)

Nos hát ismét egy lerövidített, szerintem nem csak pici gyermekeknek való csodaszép mesekönyv. Azon túl, hogy szerintem őrült izgalmas kalandokat él át ez a svéd fiúcska, rendkívül tanulságosak, tanítóak is ezek a mesék. Nagyon sokat megtudhatnak a kicsik-nagyok az állatok szokásairól, tulajdonságaikról, és mindezt szórakoztató formában, hiszen ők nem erre koncentrálnak feltétlenül, mégis a kis okosságok raktározódnak a fejükben.

Selma Lagerlöf fejéből Nils Holgersson történeteinek ötlete saját élettapasztalat alapján tört elő, hiszen nagymamája mesélt neki kiskorában a vadludak vándorlásáról. Később ezeket az élményeket vetette papírra. Ezer hála neki... Az első kötet 1906-ban jelent meg olvasókönyvként, hatalmas sikerrel, ami azóta sem csappant.

Ez a kötet 16 részben mutatja be Nils és Márton gúnár kalandjait, ahogy nekivágnak a nagy vándorútnak Észak felé. Találkoznak benne emberekkel, barátokkal, ellenségekkel, rókával, mókussal, medvebocsokkal, meghallgathatják Gorgó sas meséjét, és velük együtt érkezünk meg a nyári völgybe.

Én annyira szívesen ajánlom ezt a könyvet akár esti felolvasásra kisebbeknek, de nagyobbaknak is saját felfedezésre.

Nehéz megszólalnom is ezután a könyv után, nemhogy a gondolataimat össze tudnám fésülni valahogy. Kavarog bennem minden. Félelem, szeretet, menekülés.

Ismerőseim felületes beszámolóiból sejtettem, hogy valami lesújtó történettel fogok találkozni, mégis minden képzeletemet felülmúlta, nagyon megrázott. Letenni sem tudtam, feldolgozni sem tudom. Bár kétségtelenül remekül van megírva maga a borzalom. Váltakozva tört rám a sírás, máskor meg valamiféle, elsöprő szeretethullám vonult át bennem, és még humoros is. Na ezt rakjátok össze!

A 17 éves Miának gyakorlatilag mindene megvan, amiről egy tinédzser álmodhat. A környék egyik legmenőbb sráca pont Ő belé szeret, szülei állati jó fejek, akik egyébként még mindig nem nagyon tértek magukhoz a fiatal koruk óta tartó rockélet őrületéből, mégis minden szeretetet megadnak Miának és testvérének. Kisebb nézeteltérések ugyan vannak, de egyébként tökéletes minden, és valóban boldog mindenki.

Mia egy kakukktojás a családban, de ez sem zavarja meg az összhangot köztük. A szülőkön kívül Adam is rockzene rajongó, sőt egy menő banda vezéregyénisége is. A lány pedig érdekes módon csak a komoly zenéhez vonzódik, csellón játszik magas szinten. Abban viszont szintén egyeznek, hogy egész életüket a zene hatása alatt élik. A két fiatal szerelme is irigylésre méltó. Tiszta, őszinte, jaj, szívszorongató az is.

És akkor jön az az autó százzal. Beléjük. És Miának döntenie kell, hogy marad-e vagy továbblép?

5/5